Dékányos

Ebben a cikkben elmélyülünk a Dékányos lenyűgöző világában, és megvizsgáljuk annak minden oldalát. A Dékányos egy olyan téma, amely az évek során sok ember figyelmét felkeltette, jelentőségét és életünkre gyakorolt ​​hatását nem lehet alábecsülni. A Dékányos eredetétől jelenlegi fejlődéséig kitörölhetetlen nyomot hagyott társadalmunkban és kultúránkban. Ebben a cikkben megvizsgáljuk különböző területekre gyakorolt ​​hatását, valamint relevanciáját a mai világban. Készüljön fel, hogy felfedezze mindazt, amit a Dékányos kínál, és lépjen be a tudással és bölcsességgel teli világba.

Dékányos (Dicănești)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségDrágcséke
Rangfalu
KözségközpontDrágcséke
Irányítószám417261
SIRUTA-kód29369
Népesség
Népesség327 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 53′ 42″, k. h. 22° 05′ 56″46.894998°N 22.098871°EKoordináták: é. sz. 46° 53′ 42″, k. h. 22° 05′ 56″46.894998°N 22.098871°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Dékányos témájú médiaállományokat.

Dékányos (Dicănești), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

A Király-erdő alatt, a Topa-patak mellett, Magyarcsékétől északnyugatra, Félixfürdőtől délkeletre, Tasádfő és Hosszúliget közt fekvő település.

Története

Dékányos nevét 1508-ban említette először oklevél Dekanfalva néven. 1808-ban Dekanyesd, Dikinyesdi, 1888-ban Dékányesd, 1913-ban Dékányos néven írták.

Földesura a püspök volt, aki a 20. század elején is birtokos volt itt.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Bihar vármegyében, egy dombtetőn, 423 óhitű lakossal, s anyatemplommal. ... számlál 188 hold szántóföldet, 110 hold rétet, 854 hold erdőt. Majorság az erdőn kivül semmi. Birja a váradi deák püspök.”

1910-ben 500 lakosából 494 román volt. Ebből 437 görögkatolikus, 63 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Magyarcsékei járásához tartozott.

Nevezetességek

Görögkatolikus temploma

Hivatkozások

Források