Borszeg
A Borszeg világában mindig is lenyűgözött és állandó érdeklődés mutatkozott a témával kapcsolatos további felfedezések iránt. Akár történelmi eredetének, akár a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatásának, akár lehetséges jövőbeli következményeinek feltárásán keresztül, a Borszeg továbbra is a vita és a vita témaköre számos területen. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Borszeg különböző aspektusait és azt, hogyan fejlődött az idők során, valamint a modern élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. A populáris kultúrában betöltött jelentőségétől a tudomány és technológia relevanciájáig a Borszeg kitörölhetetlen nyomot hagyott az emberiségben, és ma is a kutatás és érdeklődés tárgya.
| Borszeg (Burzuc) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Alsótótfalu |
| Rang | falu |
| Községközpont | Alsótótfalu |
| Irányítószám | 417522 |
| SIRUTA-kód | 31155 |
| Népesség | |
| Népesség | 779 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 5[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 09′ 20″, k. h. 22° 10′ 15″47.155520°N 22.170956°EKoordináták: é. sz. 47° 09′ 20″, k. h. 22° 10′ 15″47.155520°N 22.170956°E | |
 | |
 | |
Borszeg (Burzuc), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
Nagyváradtól északkeletre, Az érmelléki hegyek között, a Gyelucz nevű hegyoldal alatt, Szalárdtól délkeletre fekvő település.
Története
Borszeg nevét 1421-ben említette először oklevél p. wolachalis, Borzlyk, Borzlik írásmóddal. 1808-ban nevét Borzik, Burzuk, 1888-ban Borzik, 1913-ban Borszeg alakban írták.
A település birtokosai a gróf Csáky, a Kovács, Gyalokay és a Vay családok voltak, a 20. század elején pedig Ursziny Béla volt a nagyobb birtokosa. Hozzá tartozott Csurgó puszta is.
1910-ben 1196 lakosából 191 magyar, 1005 román volt. Ebből 92 református, 975 görögkeleti ortodox, 42 izraelita volt.
Nevezetességek
- Görögkeleti temploma - a 19. század első felében épült.
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
Források
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}