Nyárszeg
A mai világban a Nyárszeg olyan alapvető kérdéssé vált, amely a mindennapi élet különböző aspektusait érinti. A gazdaságra gyakorolt hatásától a társadalomban betöltött szerepéig a Nyárszeg kiemelt szerepet kapott az aktuális beszélgetésekben és vitákban. Éppen ezért szükséges a Nyárszeg-hez kapcsolódó különböző szempontok mélyreható feltárása, elemezve annak időbeli alakulását, a különböző területekre gyakorolt hatását és lehetséges jövőbeli következményeit. Ebben a cikkben elmélyülünk a Nyárszeg lenyűgöző világában, hogy jobban megértsük jelentőségét ma és az emberiség jövője szempontjából.
| Nyárszeg (Miersig) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Biharhosszúaszó |
| Rang | falu |
| Községközpont | Biharhosszúaszó |
| Irányítószám | 417292 |
| SIRUTA-kód | 29699 |
| Népesség | |
| Népesség | 395 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 4[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 53′ 10″, k. h. 21° 50′ 31″46.886204°N 21.841996°EKoordináták: é. sz. 46° 53′ 10″, k. h. 21° 50′ 31″46.886204°N 21.841996°E | |
 | |
Nyárszeg (Miersig), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében
Fekvése
Az alföldi síkság szélén, a Vále nevű patak mellett, Nagyváradtól délnyugatra, Váradles, Biharhosszúaszó, Mezőbikács és Székelytelek közt fekvő település.
Története
Nyárszeg nevét 1337-ben Nycolaus sacerdos de v. Narzeg néven említette először oklevél.
1415-ben Nyarszegh, 1692-ben Nyár Szegh, 1808-ban Nyárszeg néven írták.
A pápai tizedjegyzék szerint 1337-ben papja 10 garas pápai tizedet fizetett.
1374-től a váradi káptalan birtoka volt.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
Bihar vármegyében, egy kis dombon, 650 óhitű lakossal, és anyatemplommal. Határa 2790 hold, ... Birja a váradi deák káptalan.
1910-ben 943 lakosából 63 magyar, 872 román volt. Ebből 30 római katolikus, 876 görögkeleti ortodox, 24 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Cséffai járásához tartozott.
Nevezetességek
- Görögkeleti temploma - 1858-ban épült.
Források
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Hivatkozások
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}