Királyhágó
Napjainkban a Királyhágó a mai társadalomban nagyon fontos témává vált. A technológia és a globalizáció fejlődésével a Királyhágó jelentős jelentőségre tett szert különböző területeken, a politikától a gazdaságig, a tudományig és a kultúráig. A történelem során a Királyhágó tanulmányozás és vita tárgya volt, ellentmondó véleményeket és mély elmélkedéseket generált az emberek életére gyakorolt hatásáról. Ebben a cikkben a Királyhágó különböző perspektíváit és megközelítéseit vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító jövőképet kínáljunk egy olyan témáról, amely világszerte több millió ember érdeklődését váltja ki.
| Királyhágó (Bucea) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Körösfeketetó |
| Rang | falu |
| Községközpont | Körösfeketetó |
| Irányítószám | 407441 |
| SIRUTA-kód | 57181 |
| Népesség | |
| Népesség | 632 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 8 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 56′ 57″, k. h. 22° 41′ 41″46.949130°N 22.694811°EKoordináták: é. sz. 46° 56′ 57″, k. h. 22° 41′ 41″46.949130°N 22.694811°E | |
| Királyhágó weboldala | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Királyhágó témájú médiaállományokat. | |
Királyhágó (1899-ig Bucsa, románul Bucea) falu Romániában, Kolozs megyében.
Fekvése
Bánffyhunyadtól 33 km-re északnyugatra, a Király-hágó alatt, Csucsától nyugatra, a Sebes-Körös jobb partján fekszik.
Története
Királyhágó nevét 1808-ban említették először az oklevelek Bucsa néven.
Mivel korábban a Nagyvárad–Kolozsvári út Vársonkolyosig a Sebes-Körös völgyében haladt és a tavaszi áradások az utat veszélyeztették, 1780-tól Bucsától kezdve a hegynek felfelé Nagybáród irányába új utat építettek. II. József még trónörökös korában járt itt és az új utat az ő személyéhez kapcsolták. Más magyarázat szerint erre húzódott a királyi tulajdonban levő gyepűelve. A hágó magassága 582 m, az alatta található településen 1791-ben épült ortodox fatemplom található.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „...158 óhitű lakossal, anyatemplommal. Sovány kősziklás határ. Sok erdő. Birják Eördög és Bagossy családok.”
1910-ben 924 lakosából 78 magyar, 114 szlovák, 731 román volt. Ebből 136 római katolikus, 29 református, 725 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott, ekkor Magyarország és Erdély kapujaként emlegették.
Nevezetességek
- Király-hágó
- Görögkeleti (ortodox) fatemploma 1791-ben épült.
Jegyzetek
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
Kolozs megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}