Kolozskovácsi

Ebben a cikkben elmélyülünk a Kolozskovácsi-ben, és megtudunk mindent, amit tudni kell róla. Az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig, alkalmazásain és előnyein keresztül minden lényeges szempontot megvizsgálunk, hogy teljes képet nyújthassunk a Kolozskovácsi-ről. A következő néhány sorban a tudás utazására indul, amely lehetővé teszi, hogy jobban megértse ezt az érdekes témát. Nem számít, hogy szakértője vagy-e a területnek, vagy csak most kezd érdeklődni iránta, ebben a cikkben mindenki talál valamit. Készüljön fel tehát arra, hogy elmerüljön a Kolozskovácsi lenyűgöző világában, és fedezze fel az összes csodát, amit kínál.

Kolozskovácsi (Făureni)
Ortodox templom
Ortodox templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKolozs
KözségBorsaújfalu
Rangfalu
KözségközpontBorsaújfalu
Irányítószám407597
SIRUTA-kód60142
Népesség
Népesség193 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság2
Földrajzi adatok
Tszf. magasság389 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 55′ 42″, k. h. 23° 32′ 44″46.928414°N 23.545620°EKoordináták: é. sz. 46° 55′ 42″, k. h. 23° 32′ 44″46.928414°N 23.545620°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Kolozskovácsi témájú médiaállományokat.

Kolozskovácsi (románul: Făureni, 1956-ig Covaciu) település Romániában, Kolozs megyében.

Fekvése

Kolozs megye északi részén található, Báboc szomszédságában. A megyeszékhelytől, Kolozsvártól 24 km-re északra fekszik.

Története

A települést 1320-ban említi először írott forrás Kuachtelke néven, a kovácsi elnevezés először 1467-ben jelentkezett a forrásokban.

A települést a 14. század elején a Zsombor nemzetségbeli Mihály fiai birtokolták, tőlük azonban I. Károly magyar király hűtlenség miatt elkobozta és Elefánti Dezső sebesvári várnagynak adta. 1477-ben Gimesi Forgách Imre gyalui várnagy birtoka lett.

Kolozskovácsi a trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye kolozsvári járásához tartozott. A második bécsi döntés környékével együtt visszaítélte Magyarországnak, de 1944-ben ismét román fennhatóság alá került.

Lakossága

1850-ben 224 fő lakta a települést, ebből 220 román és 4 magyar volt.

1910-re a lakosság száma 578 főre nőtt, melyből 576 fő vallotta magát románnak és 2 fő magyarnak.

2002-ben 266 lakosából 264 román, 2 magyar volt.

Források

Jegyzetek