Kisdevecser

Ebben a cikkben a Kisdevecser témáját különböző nézőpontokból közelítjük meg azzal a céllal, hogy teljes és részletes képet adjunk erről a kérdésről. Feltárjuk eredetét, időbeli alakulását, jelentőségét ma és lehetséges következményeit a jövőre nézve. Különböző területeken, a tudománytól a populáris kultúráig, beleértve a politikát és a gazdaságot is, megvizsgáljuk a hatását. Ezenkívül elemezzük a Kisdevecser-hez kapcsolódó szakértői véleményeket és az emberek tapasztalatait, hogy megvilágítsuk annak számos oldalát és kevésbé ismert vonatkozásait. Végső soron ez a cikk egy teljes útmutató lesz azok számára, akik érdeklődnek a Kisdevecser és annak minden vonzatának alapos megértésében.

Ez a szócikk a Kolozs megyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Devecser (egyértelműsítő lap).
Kisdevecser
(Diviciorii Mci, Klein-Däwätsch)
Ortodox templom
Ortodox templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKolozs
KözségSzépkenyerűszentmárton
Rangfalu
Irányítószám407524
SIRUTA-kód59540
Népesség
Népesség48 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság339 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 58′ 24″, k. h. 24° 06′ 02″46.973275°N 24.100548°EKoordináták: é. sz. 46° 58′ 24″, k. h. 24° 06′ 02″46.973275°N 24.100548°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisdevecser
 témájú médiaállományokat.

Kisdevecser (románul Diviciorii Mici, németül Klein-Däwätsch) település Romániában, Kolozs megyében.

Fekvése

A megye északkeleti részén, Kolozsvártól 61 km-re északkeletre, Szamosújvártól 19 km-re keletre, Noszoly, Mohaly, Nagydevecser és Szamosszentmiklós közt fekvő település.

Története

1173-ban említik először Deuecher inferior néven.[1]

1414-ből okleveles adat van Jakab nevű plébánosáról, aki arról számol be, hogy egy kisdevecseri Ferenc nevű lakos végrendeletében szászencsi földterületét (egy szőlőst) a kisdevecseri Corpus Christi kápolnának hagyományozza. 1503-ban a falunak nagyméretű temploma is volt, mely később elpusztult, 1757-ben már csak a helyét ismerték.

A falu lakossága a reformáció idején felvette a református vallást.

1603-ban Giorgio Basta katonái felégették a falut, csak 6 fő élte túl a pusztítást. Ezt követően románok költöztek be a faluba, de jelentősebb magyar lakossága is lett, mert 1745-ben a nagydevecseri református papot arra kötelezik, hogy Kisdevecserre is átjárjon istentiszteletet tartani, mégpedig hét magyar földbirtokos gondoskodása folytán. 1831-ben azonban már egy református sincs a faluban, a magyar lakosság vagy elköltözött, vagy beolvadt a románok közé.

A trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegye Kékesi járásához tartozott.

Lakossága

1910-ben 270 lakosából 264 román és 6 magyar volt.

2002-ben 89 lakosa volt, mind románok.

Források

  • Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek, Gloria Könyvkiadó, Kolozsvár, 1996

Hivatkozások

  1. ↑ Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6