Ma a Berkes-ről szeretnénk beszélni, egy olyan témáról, amely az utóbbi időben érdeklődést és vitát váltott ki. A Berkes olyan probléma, amely bármilyen korú és hátterű embert érint, és jelentősége az elmúlt években nőtt. Ebben a cikkben a Berkes különböző aspektusait vizsgáljuk meg, az okaitól és következményeitől a lehetséges megoldásokig és megközelítésekig. A Berkes olyan kérdés, amely mindannyiunkat foglalkoztat, és fontos megérteni, és mérlegelni a jelenlegi társadalmunkra gyakorolt hatásait. Csatlakozzon hozzánk a Berkes ezen a körútján, és fedezzen fel többet erről az izgalmas témáról.
Berkes (Borzești) | |
![]() | |
A patak felső vízesése | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kolozs |
Község | Alsójára |
Rang | falu |
Községközpont | Alsójára |
Irányítószám | 407317 |
SIRUTA-kód | 58035 |
Népesség | |
Népesség | 76 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 5 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 624 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Berkes témájú médiaállományokat. | |
Berkes (románul: Borzești, 1922-ig Berchiș) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Tordától húsz kilométerre nyugat–délnyugatra, a Torockói-hegység északi részén fekszik.
1351-ben Berkes, 1505-ben Beerkees, 1824-ben Berkis, 1850-ben Birtyis, 1854-ben Berkesz alakban írták. Mai román nevét a helyben gyakori Borza családnév után kapta.
A középkorban Jára várának tartozéka volt. Torda, 1876 után Torda-Aranyos vármegyéhez tartozott. Alsójárai Szarkadi István Mansar Petru és Lito Mihai jobbágytelkét 1502-ben elzálogosította Szentmihályi Gergely diáknak.
1850-ben 442 görögkatolikus román lakosa volt.
2002-ben 73 lakosából 63 volt román, 6 magyar és 4 cigány nemzetiségű; 60 ortodox vallású.
A faluból származott Alexandru Borza botanikus.