Sütmeg

Ma a Sütmeg nagyon fontos és érdekes téma. Megjelenése óta sok ember figyelmét felkeltette, és számos területen vita tárgyává vált. Ez a jelenség szakértők és rajongók érdeklődését egyaránt felkeltette, és kiterjedt vitát váltott ki a következményeiről és következményeiről. A Sütmeg bebizonyította, hogy jelentős hatással van a modern társadalomra, és befolyása egyre nyilvánvalóbbá válik a mindennapi élet különböző területein. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Sütmeg-et és relevanciáját a jelenlegi környezetben, elemezve fejlődését, kihívásait és lehetséges jövőbeli forgatókönyveit.

Sütmeg (Șutu)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKolozs
KözségCsürülye
Rangfalu
KözségközpontCsürülye
Irányítószám407238
SIRUTA-kód57305
Népesség
Népesség99 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság- (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság590 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 36′ 52″, k. h. 23° 32′ 29″46.614315°N 23.541466°EKoordináták: é. sz. 46° 36′ 52″, k. h. 23° 32′ 29″46.614315°N 23.541466°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Sütmeg témájú médiaállományokat.

Sütmeg románul: Șutu, falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Fekvése

Tordától nyugatra, a Hesdáti-tó déli oldalán fekvő település.

Története

Sütmeg egykor Torda-Aranyos vármegyéhez tartozott. Nevét az oklevelek 1456-ban említették először p. Swthmeg néven.

1500-ban p. Swthmes Léta vára tartozéka volt.

Későbbi névváltozatai: 1733-ban Suth, 1750-ben Sutu, 1760–2 között Sütmeg, 1808-ban Sütmeg ~ Süttmeg, 1861-ben Süttmeg, 1888-ban és 1913-ban Sütmeg.

A trianoni békeszerződés előtt Torda-Aranyos vármegye Alsójárai járásához tartozott.

1910-ben 417 lakosából 408 román volt. Ebből 416 görögkatolikus volt.

Jegyzetek

  1. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro

Források

Sütmeg egy régi térképen

Galéria