A Katona (település) téma fontosságáról régóta vita folyik tudományos és szakmai körökben. A technológia fejlődésével, valamint a kultúra és a társadalom változásaival egyre fontosabbá vált a Katona (település) alapos megértése és elemzése. A történelem során a Katona (település) visszatérő téma volt különböző kontextusokban és tudományágakban, bemutatva fontosságát és a mindennapi életre gyakorolt hatását. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Katona (település) különböző aspektusait, az eredetétől és fejlődésétől a jelenlegi következményeiig és a jövőre vonatkozó relevanciájáig.
Katona (Cătina) | |
![]() | |
Parasztház Katonán | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kolozs |
Község | Katona |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 407170 |
SIRUTA-kód | 56782 |
Népesség | |
Népesség | 630 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 109 (2011)[1] |
Népsűrűség | 8,66 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 314 m |
Terület | 72,77 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Katona témájú médiaállományokat. | |
Katona (románul Cătina) település Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
A megye keleti felén található, Kolozsvártól 65, Szamosújvártól 31 kilométerre. Szamosújvár irányából a 109C megyei szintű úton közelíthető meg, a szomszédos Buza községgel a DC 18-as községi út köti össze.
Katona nevét 1327-ben említette először oklevél Kathana néven, mint Moys fia Ehellus birtokát, de Károly Róbert király elkobozta tőle és Tomaj nemzetségbeli Losonci Tamásnak adta.
1502-ben Harinnai Farkas János volt a falu birtokosa, 1506-ban pedig már a Bánffyak, Harinnai Farkasok és a Katonai Porkolábok is birtokosok voltak itt.
1664-ben Apaffy birtok. Azon év novemberében itt halt meg Apafi fejedelem legkisebb, György nevű fia, akit Kolozsváron, a református templomban temettek el.
1850-ben 2232 lakosából 1601 román, 489 magyar és 131 cigány volt. 1992-ben a nemzetiségi összetétel a következőképpen alakult: 1806 román, 501 magyar és 26 roma.[2]
1910-ben 1879 lakosából 412 magyar, 18 német, 1835 román, 64 cigány volt. Ebből 212 római katolikus, 1417 görögkatolikus, 159 református volt.