A mai világban a Seregélyes (Románia) egyre aktuálisabb beszédtémává vált. Legyen szó a tudományos életről, a politikáról, a divatról vagy a technológiáról, a Seregélyes (Románia) nyomot hagyott, és jelentős hatást gyakorolt a társadalomra. Fontos, hogy alaposan megvizsgáljuk a Seregélyes (Románia) hatását a mindennapi élet különböző aspektusaira, és megértsük, hogyan változtatta meg gondolkodásunkat, cselekvésünket és kapcsolatainkat. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Seregélyes (Románia) többféle dimenzióját és a mai világ alakításában betöltött szerepét.
Seregélyes (Sărădiș) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kolozs |
Község | Erdőfelek |
Rang | falu |
Községközpont | Erdőfelek |
Irányítószám | 407273 |
SIRUTA-kód | 57626 |
Népesség | |
Népesség | 73 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | - (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 654 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Seregélyes témájú médiaállományokat. | |
Seregélyes (románul: Sărădiș) falu Romániában, Kolozs megyében.
Mivel korábban Rőd része volt, így adatok csak 1910-től állnak rendelkezésre. Ekkor 239 fő lakta a települést, ebből 233 fő volt román és csupán 6 fő magyar. 1992-ben kevesebb mint a felére esett a népesség, és a falu mind a 102 lakosa román ajkú lett. 1910-ben 26 fő ortodox, 207 fő görögkatolikus, 3 fő római katolikus és 3 fő református vallású. 1992-ben mind a 102 lélek ortodox hitű volt.
1888-ban Seregélyes major néven Rőd részeként szerepelt.
A falu a trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Kolozsvári járásához tartozott. 1956-ig Rőd része volt.