Aranyosivánfalva

Ebben a cikkben a Aranyosivánfalva témáját járjuk körül, amely téma nagy érdeklődést váltott ki a kortárs társadalomban. A Aranyosivánfalva vita és elemzés tárgya számos területen, a kultúrától és a politikától a tudományig és a technológiáig. Ez a személy/téma/dátum emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon, és olyan érdeklődést váltott ki, amely túlmutat a földrajzi és kulturális határokon. Ennek megfelelően a Aranyosivánfalva különböző megközelítéseit és perspektíváit fogjuk megvizsgálni, azzal a céllal, hogy globális és gazdagító jövőképet kínáljunk ebben a kérdésben.

Aranyosivánfalva (Cacova Ierii)
A fatemplom
A fatemplom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKolozs
KözségAlsójára
Rangfalu
KözségközpontAlsójára
Irányítószám407319
SIRUTA-kód58053
Népesség
Népesség347 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság- (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság545 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 32′ 30″, k. h. 23° 27′ 44″46.541786°N 23.462338°EKoordináták: é. sz. 46° 32′ 30″, k. h. 23° 27′ 44″46.541786°N 23.462338°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyosivánfalva témájú médiaállományokat.

Aranyosivánfalva, 1911-ig Kákova (románul Cacova Ierii) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében, Tordától nyugatra.

Nevének eredete

A Kákova név szláv eredetű, jelentése 'rákos'. Történeti névalakjai: Ywanfalwa (1426), Jovanfalva (1666), Járai Kákova (1733), Káková Jéri (1829).

Története

Az itt talált, hallstatt-kori aranylelet a régészek szerint Írország területéről származik. Első említésekor Jára várához tartozó román falu volt.

Lakói egy része 1837-ben görögkatolikus hitre tért, de a következő években sokak közülük visszatértek ortodoxnak.[2] 1849 januárjában heves harcot vívtak itt egymással Simion Balint felkelői és a magyar nemzetőrök és székely határőrök, akik felgyújtották a falu templomát.

1945 után kiváltak belőle Kákovahavas (Muntele Cacovei, ma Járabányához tartozik) és Vádpatak (Valea Vadului) településrészek.

Népessége

  • 1850-ben 986 lakosából 973 volt román és 13 cigány nemzetiségű; 833 ortodox és 153 görögkatolikus vallású.
  • 2002-ben 519 lakosából 517 volt román nemzetiségű; 500 ortodox és 11 pünkösdista vallású.

Látnivalók

Jegyzetek

  1. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
  2. ↑ Șematismul veneratului cler al Archidiecesei Metropolitane Greco-catolice Române de Alba-Iulia și Făgăraș pre anul domnului 1900. Blaș, 364. o.

Források

 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

További információk

Kapcsolódó szócikkek