Manapság a Jósikafalva téma mindenki ajkán. Akár a szociális szférában való relevanciája, akár a gazdaságra gyakorolt hatása, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, a Jósikafalva sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon. Ez a jelenség nem meglepő, mivel a Jósikafalva számos olyan tulajdonsággal rendelkezik, amelyek miatt érdemes tanulmányozni és érdeklődni az akadémikusok, a szakértők és a rajongók körében. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Jósikafalva néhány legszembetűnőbb aspektusát, elemezve a jelenlegi jelentőségét és a jövőbeni lehetséges hatásait. Szigorú és kimerítő elemzéssel igyekszünk megvilágítani ezt a rendkívül releváns témát, és olyan átfogó jövőképet kínálunk, amely lehetővé teszi az olvasók számára, hogy jobban megértsék hatókörét és jelentőségét.
Jósikafalva (Beliș) | |
![]() | |
Jósikafalva (Beliș) fatemploma | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kolozs |
Község | Jósikafalva |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 407075 |
Körzethívószám | 407075 |
SIRUTA-kód | 56023 |
Népesség | |
Népesség | 481 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 3 (2011)[1] |
Népsűrűség | 2,33 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 1050 m |
Terület | 206,49 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Jósikafalva témájú médiaállományokat. | |
Jósikafalva vagy Béles (románul Beliș) falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
A Gyalui-havasok és a Vigyázó között helyezkedik el.
1850-ben 545 lakosából 537 román volt, 1992-ben mind a 600 lakos román volt. 1850-ben minden lakosa ortodox vallású, míg 1992-ben az 523 ortodox mellett 76 pünkösdistát és egy reformátust is találunk.[2]
1898 és 1910 között Magyarvalkó (Văleni, com. Călăţele) része volt.
Különvált tőle Balktelep (Bălceşti), Kerekhegy (Dealu Botii), Alsógyurkuca (Giurcuţa de Jos), Felsőgyurkuca (Giurcuţa de Sus), Gyálukáluluj (Poiana Horea) és Felsőroska; ez utóbbi az újonnan alakult Roska (Râşca, com. Râşca) része lett.
A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Bánffyhunyadi járásához tartozott.
A falu egyike annak a 14 településnek, amelyek a megyében GMO-mentes régiót alakítottak.[3]