A mai világban a Kalotaszentkirály község emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, a Kalotaszentkirály község ma állandó beszédtémává vált. Ahogy megvizsgáljuk a Kalotaszentkirály község-et alkotó különböző szempontokat és oldalakat, nyilvánvalóvá válik, hogy jelentősége és hatóköre több szinten is jelentős. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Kalotaszentkirály község különböző aspektusait, és azt, hogy miként hagyott kitörölhetetlen nyomot a kortárs társadalomban.
Kalotaszentkirály község (Comuna Sâncraiu) | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kolozs |
Rang | község |
Községközpont | Kalotaszentkirály |
Beosztott falvak | |
Polgármester | Póka András György (2000–) |
Irányítószám | 407515 |
SIRUTA-kód | 59434 |
Népesség | |
Népesség | 1558 fő (2021. dec. 1.)[1] |
Magyar lakosság | 1191 (76%, 2021)[2] |
Népsűrűség | 27,42 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 56,83 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Kalotaszentkirály község weboldala | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kalotaszentkirály község témájú médiaállományokat. | |
Kalotaszentkirály község (románul: Comuna Sâncraiu) község Kolozs megyében, Romániában. Központja Kalotaszentkirály, beosztott falvai Jákótelke, Kalotadámos, Magyarókereke, Malomszeg.
Kolozsvártól 56, Bánffyhunyadtól 6 kilométer távolságra található. Áthalad rajta a Bánffyhunyadot Fehérvölggyel összekötő DN1R főút, valamint a Kalotaszentkirályt Székelyjóval összekötő DJ 103J megyei út.
A 2011-es népszámlálás adatai alapján a község népessége 1633 fő volt,[3] csökkenve a 2002-ben feljegyzett 1856 főhöz képest.[4] A lakosság többsége magyar (78,44%), a románok 20,33%-ot tesznek ki.[3] Vallási hivatartozás szempontjából a lakosság többsége református (74,53%), emellett élnek a faluban ortodoxok (18,68%), baptisták (2,57%), görögkatolikusok (1,1%) és római katolikusok (1,1%).[5]
A községből az alábbi épületek szerepelnek a romániai műemlékek jegyzékében:[6]