Alsóaklos
Mai cikkünkben a Alsóaklos világába fogunk beleásni, amely téma az elmúlt években sok ember figyelmét felkeltette. Megvizsgáljuk eredetét, a társadalomra gyakorolt hatását és az összes velejáró következményt. A Alsóaklos egy olyan téma, amely sok ellentmondó véleményt generált, ezért fontos, hogy alaposan megértsük a körülötte lévő összes szempontot. Ebben a cikkben a Alsóaklos minden oldalát megvizsgáljuk, és megpróbálunk rávilágítani erre az összetett és lenyűgöző témára. Csatlakozz hozzánk a tudás ezen kalandjára!
| Alsóaklos (Ocoliș) | |
 | |
| Utcarészlet | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Fehér |
| Község | Alsóaklos |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 517525 |
| SIRUTA-kód | 6128 |
| Népesség | |
| Népesség | 261 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | < 3 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 462 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 28′ 35″, k. h. 23° 28′ 05″46.476389°N 23.468056°EKoordináták: é. sz. 46° 28′ 35″, k. h. 23° 28′ 05″46.476389°N 23.468056°E | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóaklos témájú médiaállományokat. | |
Alsóaklos (Ocoliș) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében, az azonos nevű község központja.
Fekvése
Torockótól északnyugatra, az Aranyos egyik jobb oldali mellékága mellett, Aranyosronk, Aranyoslonka és Vidaly közt fekvő település.
Története
Alsóaklos nevét 1408-ban említette először oklevél p. Aklos néven.
1419-ben p. Oklos, 1426-ban p. Kysaklos et Naghaklos, 1490-ben p. Felsew Aklos et Also Aklos néven írták.
1448-ban Naghaklos kenézét is említették egy oklevélben, ekkor már vámszedő hely volt. Több birtokosa is volt; így a Járai, Alsójárai, Lupsai Kende, Peterdi, Csáni, Tordafi, Hosszúaszói, Zichy, Gordovai, Tusoni Bolgár, Vizaknai, Kemény és más családoknak is volt itt birtokrésze.
1518-ban Jára vár tartozékai között szerepelt,
1544-ben birtokosai közé tartozott Alsójárai Bolyai Mihály és nővére Bolyai Orsolya is, akik itt egy jobbágytelket adtak el Haczaki László özvegyének Anglétának és fiainak: Felsőjárai Hasdáti Benedeknek és Mártonnak.
1910-ben 814 lakosából 17 magyar, 797 román volt. Ebből 795 görögkeleti ortodox, 10 unitárius volt.
A trianoni békeszerződés előtt Torda-Aranyos vármegye Torockói járásához tartozott.
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
Források
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
.svg){kind=small}
