Ebben a cikkben elmélyülünk a Nádasdia témájában, és a társadalom különböző területeire gyakorolt hatásában. A Nádasdia megjelenése óta felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét, vitákat és vitákat generálva a következményeiről. Az évek során a Nádasdia fejlődött és alkalmazkodott a modern világ változásaihoz, a politikától és a gazdaságtól a populáris kultúráig és a szórakoztatásig mindenre hatással volt. Ezen az elemzésen keresztül a Nádasdia-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk feltárni, hogy megértsük annak fontosságát és jelentőségét ma.
Nádasdia (Nădășdia) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Fehér |
Község | Nagyalmás |
Rang | falu |
Községközpont | Nagyalmás |
Irányítószám | 517038 |
SIRUTA-kód | 2372 |
Népesség | |
Népesség | 121 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | – (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Nádasdia (Nădășdia), település Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Az Erdélyi-érchegység alatt, Algyógytól északra, Zalatnától nyugatra, Nagyalmás és Glod közt fekvő település.
Nádasdia nevét 1321-ben említette először oklevél p. Nadasd néven.
1518-ban v. Nadasd az Ákos nemzetségbeli Folti, a Zádorlakai, Illyei, Illyei Dienesi családok birtoka volt, és Al-Diód várához tartozott.
1733-ban Nádestie, 1750-ben Nedestie, 1805-ben Nádastja, 1808-ban Nádasdia, 1861-ben Nadastia néven írták.
1910-ben 270 lakosából 269 román és görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Algyógyi járásához tartozott.