Marosgombás
Napjainkban a Marosgombás olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon. Megjelenése óta a Marosgombás nagy érdeklődést váltott ki és vita tárgyát képezi különböző körökben. Az évek során a Marosgombás számos területen relevánsnak bizonyult, a technológiától a politikáig, a kultúráig és általában a társadalomig. Miközben folytatjuk a Marosgombás feltárását és elemzését, elengedhetetlen, hogy megértsük mindennapi életünkre és a minket körülvevő világra gyakorolt hatását. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Marosgombás fontosságát és a kortárs társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatását.
| Marosgombás (Gâmbaș, Schwammenthal) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Fehér |
| Rang | falu |
| Községközpont | Nagyenyed municípium |
| Irányítószám | 515203 |
| SIRUTA-kód | 1240 |
| Népesség | |
| Népesség | 471 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 235 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 20′ 46″, k. h. 23° 43′ 25″46.346133°N 23.723575°EKoordináták: é. sz. 46° 20′ 46″, k. h. 23° 43′ 25″46.346133°N 23.723575°E | |
 | |
Marosgombás (Gâmbaș), település Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Fekvése
Nagyenyedtől északra, a Maros mellett, Miklóslaka és Miriszló közt fekvő település.
Története
Marosgombás Árpád-kori település. Nevét 1231-ben említette először oklevél Morus...Gunbas néven.
1280-ban Gonbas, 1318-ban Gumbas, 1913-ban Marosgombás néven írták. A 13. század elején Gombás Kege birtoka volt, aki a birtok egyik felét a gyulafehérvári káptalanra hagyta, másik felét pedig eladta Peech fia Jovbnak, aki a birtok felét - rokonai beleegyezésével - 20 márkáért eladta Mihály fia Obus-nak. 1280-ban Obus fia Miklós comes átíratta oklevelét. E Miklós comes ekkor az alvajda küldötte és királyi ember volt. Miklós comes fia András, aki 1318-ban Elleus mester serviense volt, majd 1328-1329-ben Szécsényi Tamás vajda embere volt. 1325-ben András fia Domokos feleségével, a Becsegergely nemzetséghez tartozó Gelethel kapta Somkeréket. András fiait Csombordi néven is nevezték. 1910-ben 505 lakosából 263 magyar, 242 román volt. Ebből 3 római katolikus, 242 görögkatolikus, 260 református volt. A trianoni békeszerződés előtt Alsó-Fehér vármegye Nagyenyedi járásához tartozott.
Híres emberek
- Itt született Székely Mihály (1912–2002) erdélyi magyar festőművész[2]
Források
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
- ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2019. január 19.)
.svg){kind=small}