Miklóslaka
Napjainkra a Miklóslaka nagy jelentőségű témává vált a mai társadalomban. A technológia fejlődésével és a gyors globalizációval a Miklóslaka egyre relevánsabb témává vált a különböző területeken. Akár társadalmi, politikai, gazdasági vagy környezeti szférában, a Miklóslaka olyan fordulópontot jelent, amely előtte és utána is megjelölt a társadalom fejlődésének módját. Ebben a cikkben a Miklóslaka-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, az emberek mindennapi életére gyakorolt hatásától a globális környezetre gyakorolt hatásáig.
| Miklóslaka (Micoșlaca) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Fehér |
| Rang | falu |
| Községközpont | Marosújvár város |
| Irányítószám | 515703 |
| SIRUTA-kód | 1847 |
| Népesség | |
| Népesség | 245 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 3 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 279 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 22′ 12″, k. h. 23° 47′ 36″46.370123°N 23.793262°EKoordináták: é. sz. 46° 22′ 12″, k. h. 23° 47′ 36″46.370123°N 23.793262°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Miklóslaka témájú médiaállományokat. | |
Miklóslaka (románul Micoșlaca) település Romániában, Fehér megyében.
Fekvése
Fehér megye északi részén, Marosújvártól 6 km-re fekszik, a Maros partján.
Története
Miklóslaka nevét 1299-ben már említették az oklevelekben Mykloslaka néven, mint Gombás káptalani birtokot.
1332-ben a pápai tizedjegyzékben is szerepelt, ekkor a falu lakói római-katolikus vallású magyarok voltak. A falunak plébániatemploma is volt, amelynek papját Ábrahámnak hívták.
Miklóslakán 1351-ben a Pok nemzetség Móriczhidi-ága osztozott meg. Móric fia, Miklós, a Móriczhidi-ág második leszármazója és 1314—18-ig erdélyi vajda volt, ezért valószínű, hogy ő lehetett a falu alapítója és névadója.
A reformációt követően, a 16. század végén lakossága áttért a református vallásra. Időközben a magyar lakosság mellé románok is költöztek a faluba, a magyarok száma pedig elkezdett folyamatosan apadni. A 18. századra a magyar lakosság annyira megcsappant, hogy a helyi református egyházközség megszűnt a hívek hiánya miatt.
1650 után itteni románokat telepítettek át Szászfenesre.
Nevének további változatai: 1587-ben Mikloslaka, 1600-ban Miklos Laka, 1808-ban Miklóslaka h., Mikeláká vel Nyikosláká val, 1913-ban Miklóslaka.
A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye Marosújvári járásához tartozott. Trianon óta megszakítás nélkül Románia része.
Lakossága
1910-ben 617 fő lakta a települést, ebből 597 román és 20 magyar volt.
2002-ben 349 lakosából 324 román, 17 cigány, 8 magyar volt.
Források
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
.svg){kind=small}