Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Aranyosponor-et, egy olyan témát, amely minden korosztálytól és érdeklődési körtől függetlenül felkeltette az emberek figyelmét. A Aranyosponor egy olyan érdeklődési terület, amely az elmúlt években kulturális jelenséggé vált, felkeltette az akadémikusok, a szakemberek és a nagyközönség érdeklődését. Mivel a Aranyosponor népszerűsége folyamatosan növekszik, fontos megérteni a jelenlegi társadalmunkra gyakorolt hatását és a mindennapi élet különböző aspektusaiban betöltött jelentőségét. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Aranyosponor-hez kapcsolódó különböző nézőpontokat és megközelítéseket, valamint azt, hogy ez a jelenség milyen hatással van modern világunkra.
Aranyosponor (Ponorel) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Fehér |
Község | Alsóvidra |
Rang | falu |
Irányítószám | 517825 |
Körzethívószám | 0258 |
SIRUTA-kód | 8728 |
Népesség | |
Népesség | 67 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | – (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 595 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Aranyosponor (románul Ponorel) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében. Közigazgatásilag Alsóvidra községhez tartozik.
A Kis-Aranyos patak völgyében, Abrudbányától északkeletre, Aranyosvágás, Topánfalva és Alsóvidra közt fekvő település.
Aranyosponor egyike az Erdélyi-középhegység Alsóvidrához tartozó mócok lakta, hegyoldalakon és völgyekben elszórtan húzódó falvainak. A falu nevét 1770-ben Ponor néven említette először oklevél.
1808-ban Ponor, 1854-ben Ponor (Kisponor), Ponorel, 1913-ban Aranyosponor néven írták. 1910-ben 1872 lakosából 1833 román, 39 cigány volt. Ebből 167 görögkatolikus, 1705 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Torda-Aranyos vármegye Topánfalvi járásához tartozott. 1956-ban számos falu vált ki belőle.