Ebben a cikkben a Kisgalgóc témáját átfogó és részletes szemszögből tárjuk fel. Megvizsgáljuk eredetét, fejlődését, hatását és mai relevanciáját azzal a céllal, hogy mély és gazdagító megértést biztosítsunk a Kisgalgóc-ről. Utazásunk során különböző szempontokkal és megközelítésekkel fogunk foglalkozni, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy gazdagítsuk tudásunkat, és reflektáljunk a Kisgalgóc fontosságára különböző összefüggésekben. A társadalomra gyakorolt hatásától a különböző területekre gyakorolt hatásokig a Kisgalgóc felkér bennünket, hogy elmélyüljünk a jelentésében és hatókörében, és ez a cikk teljes útmutatót kíván nyújtani a lenyűgöző univerzumban való elmélyüléshez.
Kisgalgóc (Glogoveț) | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Fehér |
Község | Hosszúaszó |
Rang | falu |
Községközpont | Hosszúaszó |
Irányítószám | 517817 |
SIRUTA-kód | 8381 |
Népesség | |
Népesség | 140 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | – (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kisgalgóc témájú médiaállományokat. | |
Kisgalgóc, 1910-ig Glogovéc (románul Glogoveț, németül Tuten) falu Romániában Fehér megyében.
Balázsfalvától 7 km-re délkeletre a Nagy-Küküllő jobb partján fekszik, Hosszúaszóhoz tartozik, melytől 3 km-re északnyugatra van.
Neve a szláv glog (= som) főnévből ered.
Kisgalgóc, Egred, Egervár nevét 1295-ben említette először oklevél Egurd néven.
1313-ban és 1347-ben Egurwar, 1356-ban Egurwarpathaka' néven írták.
Egerd a Kán nemzetségbeli László vajda öröklött birtoka volt a Küküllő mellett, minden bizonnyal ott, ahol később Egervár vára állott, és az övé volt 1313-ban is, mikor székesi uradalmát elcserélte Szépmezőért.
1347-ben Balázsfalva és Szancsal délkeleti határán állónak mondták, 1356-ban vára már biztosan nem állt, valószínűleg Károly Róbert király romboltatta le.
Egervárpataka falut ekkor Szépmező és Küküllő között jelölték meg. A falu felett emelkedik a várhegy.
1668-ban a lerombolt vár megmaradt köveiből építtette Bethlen Miklós Bethlenszentmiklósi kastélyát.
A falunak 1910-ben 509, túlnyomórészt román lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Kis-Küküllő vármegye Hosszúaszói járásához tartozott.