Küküllőfajsz
A mai világban a Küküllőfajsz a közvélemény széles köre számára nagyon fontos és érdekes témává vált. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár szakmai befolyása miatt, a Küküllőfajsz sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon. Ez a cikk a Küküllőfajsz-hez kapcsolódó különböző szempontokat próbálja feltárni, annak eredetétől és fejlődésétől a jelenlegi állapotáig és a lehetséges jövőbeli következményekig. Egy részletes elemzéssel a cél az, hogy az olvasó számára teljes és gazdagító képet adjon a Küküllőfajsz-ről, és ösztönözze az elmélkedést és a vitát e globális jelentőségű téma körül.
| Küküllőfajsz (Feisa) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Fehér |
| Község | Zsidve |
| Rang | falu |
| Községközpont | Zsidve |
| Irányítószám | 517388 |
| SIRUTA-kód | 5149 |
| Népesség | |
| Népesség | 680 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | < 3 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 13′ 34″, k. h. 24° 08′ 42″46.226085°N 24.144923°EKoordináták: é. sz. 46° 13′ 34″, k. h. 24° 08′ 42″46.226085°N 24.144923°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Küküllőfajsz témájú médiaállományokat. | |
Küküllőfajsz, 1910-ig Fajsz (románul: Feisa, németül: Füssen, szászul Faiss) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Fekvése
Balázsfalvától húsz kilométerre kelet–északkeletre, a Kis-Küküllő bal partján fekszik.
Nevének eredete
Képzőtlen, török eredetű ómagyar személynévből származik. 1332-ben Feyz és Fez, 1344-ben Fayz alakban említették.
Története
1332-ben katolikus papjáról, 1344-ben pedig egy német nevű lakosáról emlékeztek meg. 1553-ban már „possessio Walachalis”-nak, vagyis román lakosságúnak írták. 1764 előtt telepedett meg benne egy Iacov nevű resinári festő, és attól kezdve az 1870-es évekig román templomfestő központnak számított. Görögkatolikus egyháza 1835-ben alakult.[2] Küküllő, 1876-tól Kis-Küküllő vármegyéhez tartozott.
1880-ban 762 lakosából 726 volt román és 31 cigány anyanyelvű; 707 görögkatolikus és 50 ortodox vallású.
2002-ben 931 lakosából 927 volt román nemzetiségű; 837 ortodox és 89 görögkatolikus vallású.
Források
- Marius Porumb: Dicționar de pictură veche românească din Transilvania. București, 1998
.svg){kind=small}
