Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Aranyosfő-et, és kitérünk a témához kapcsolódó különböző szempontokra. Elemezzük a társadalomra gyakorolt hatását, jelentőségét napjainkban és időbeli alakulását. Hasonlóképpen megvizsgáljuk a Aranyosfő körül létező különféle véleményeket és nézőpontokat, átfogó és kiegyensúlyozott jövőképet kínálva. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül történelmi, szociológiai, gazdasági és kulturális vonatkozásokkal foglalkoznak majd, azzal a céllal, hogy az olvasó teljes és gazdagító megértést kapjon a Aranyosfő-ről. Emellett esettanulmányok, tanúvallomások és releváns adatok is bemutatásra kerülnek, amelyek hozzájárulnak a feltárás gazdagításához. Ne hagyja ki ezt a teljes vizsgálatot a Aranyosfő-en!
Aranyosfő (Scărișoara) | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Fehér |
Község | Aranyosfő |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 517680 |
Körzethívószám | 0x58[1] |
SIRUTA-kód | 7204 |
Népesség | |
Népesség | 676 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | – (2011)[2] |
Népsűrűség | 7,16 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 700 m |
Terület | 94,41 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Aranyosfő weboldala | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyosfő témájú médiaállományokat. | |
Aranyosfő (románul Scărișoara) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében, az azonos nevű község központja.
A Gyalui-havasok alatt, a Bihar-hegységben eredő Nagy-Aranyos patak mellett, az Aranyos völgyében, Abrudbányától északnyugatra, Fehérvölgytől nyugatra fekvő település.
Aranyosfő nevét 1733-ban említette először oklevél Reul Mare alakban.
1750-ben Riul Mare, 1770-ben Szkeresóra, 1850-ben Sczerisora, Lapus, 1854-ben Szkerisora, 1861-ben Szkerisora, 1913-ban Aranyosfő néven írták.
1910-ben 6275 lakosából 15 magyar, 6246 román volt. Ebből 6260 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Torda-Aranyos vármegye Topánfalvi járásához tartozott.