Mai cikkünkben a Nagyenyed-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely az utóbbi időben sok ember figyelmét felkeltette. Fontos megérteni a Nagyenyed jelentőségét az életünkben, és azt, hogy milyen hatással lehet mindennapi életünkre. Ebben a cikkben a Nagyenyed-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, a történetétől a jelenlegi relevanciájáig. Elemezzük a témával kapcsolatos szakértői véleményeket és a témában meglévő különböző álláspontokat is. Reméljük, hogy ez a cikk átfogóbb betekintést nyújt a Nagyenyed-be, és segít megérteni annak fontosságát a mai világban. Minden további nélkül elmélyüljünk a Nagyenyed lenyűgöző világában.
Nagyenyed környéke 1770 körülA nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium, amelyet 1622-ben a fejedelem alapított, az egyetemes magyarság egyik leghíresebb és legrégebbi oktatási intézménye (1905)A nagyenyedi kollégium maA Kollégium alapítójának szobra az intézmény udvaránBethlen Gábor szobra a Kollégium parkjában
1858-ban Nagyenyedre helyezték át a kolozsvári magyar tanítóképzőt, amely 1950-től kezdve hét évig nem működött, 1957-től óvónőképzővel kibővítve újraindult. 1948 után több neve is volt az intézménynek, a Bethlen Gábor Kollégium nevet 1993-ban kapta vissza. 1999-ben beindult a Babeș–Bolyai Tudományegyetemhez tartozó Tanítóképző Főiskola.
2011-ben 22 876 lakosából 16 955 román, 3364 magyar, 930 cigány és 15 német volt. 1598 fő nem nyilatkozott etnikai hovatartozásáról. Cenzus 2011Archiválva2017. március 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
A várost 1849. január 8-a és 11-e között az Axente Sever(wd) és más „prefektusok” vezette román felkelők elpusztították. Miután Nagyenyed január elején katonai védelem nélkül maradt, tízezernél is több felkelő rohanta le, és rettenetes gyilkolást és pusztítást vittek véghez. A magyar lakosokat válogatott kegyetlenségekkel, sokukat órákig tartó kínzások után ölték meg; a várost felgyújtották, cseréppel vagy zsindellyel fedett épület nem maradt épen; a kollégiumot szisztematikusan kifosztották és felégették, a könyvtárat és a levéltárakat megsemmisítették, az értékeket elvitték vagy elpusztították. A dúlás január 11-éig tartott, de utána még több napon keresztül folyt a fosztogatás. A lakosok egy része az erdőkön keresztül menekült a közeli településekre.
A vérengzés áldozata 600–1000 magyar polgár volt (további körülbelül ugyanennyi halálra fagyott menekülés közben); a rombolásban elpusztult a város nagy része, beleértve a református kollégium épületeit, könyvtárát, és felszerelését. Nagyenyed csak az 1890-es évek közepére heverte ki a pusztítást. 1904-ben emlékművet avattak a vár falánál, ahol a halottak egy részét elföldelték.
Látnivalók
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Straẞburg am Marosch. Belehrendes und Unterhaltendes aus der Vergangenheit dieses Städchens. Herausgegeben zum Besten des Neubaues der evangelischen Kirche A.B. in Nagy-Enyed, Hermannstadt, Buchdrucherei des Josef Drotleff, 1866.