Felsőorbó

A mai világban a Felsőorbó sok ember érdeklődésének és megvitatásának témája lett. Akár a mai társadalomban betöltött relevanciája, akár a munka világára gyakorolt ​​hatása, akár az emberek mindennapi életében betöltött jelentősége miatt, a Felsőorbó olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen. Az évek során a Felsőorbó-ről és annak következményeiről viták folytak, ami ellentmondó véleményeket és növekvő érdeklődést váltott ki a különböző területeken gyakorolt ​​hatásának megértése iránt. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Felsőorbó témáját és különféle vonatkozásait, elemezve jelentését, fontosságát és lehetséges következményeit a jövőben.

Felsőorbó (Gârbova de Sus)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeFehér
Rangfalu
KözségközpontNagyenyed
Irányítószám515205
SIRUTA-kód1295
Népesség
Népesség220 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 17′ 34″, k. h. 23° 37′ 23″46.292798°N 23.622982°EKoordináták: é. sz. 46° 17′ 34″, k. h. 23° 37′ 23″46.292798°N 23.622982°E
Térkép
Felsőorbó egy régi térképen

Felsőorbó románul: Gârbova de Sus, falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Fekvése

Nagyenyedtől nyugatra, az Orbó felső völgyében fekvő település.

Története

Felsőorbó, Orbó nevét 1505-ben említette először oklevél Felsöorbo, Oláhorbo néven. Későbbi névváltozatai: 1733-ban Felsö-Girbo, 1750-beb Felsö-Gerbou, 1805-ben Girbo, 1808-ban Orbó (Felső-), Orbau, Girbová de szusz, 1861-ben Felső-Orbó, 1888-ban Felső-Orbó (Girbova din szusz), 1913-ban Felsőorbó.

A trianoni békeszerződés előtt Alsó-Fehér vármegye Nagyenyedi járásához tartozott. 1910-ben 831 lakosából 824 román, 7 magyar volt. Ebből 805 görögkeleti ortodox, 19 görögkatolikus volt.

Nevezetességek

  • A falutól 300 méterre nyugatra, a régi temetőben 14–15. századi templom romja található; a romániai műemlékek jegyzékében a AB-II-m-B-00226 sorszámon szerepel.

Jegyzetek

Források