Farkastelke
A mai világban a Farkastelke továbbra is nagy érdeklődés és vita téma szakértők és amatőrök körében egyaránt. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Farkastelke továbbra is aktuális modern társadalmunkban, és továbbra is vegyes érzelmek és vélemények sorozatát váltja ki. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Farkastelke különböző aspektusait és mindennapi életünkre gyakorolt hatását, és mindent megvizsgálunk az eredetétől a világra gyakorolt jelenlegi hatásáig. Ezenkívül elemezzük a Farkastelke körüli különböző nézőpontokat és vitákat azzal a céllal, hogy teljes és kiegyensúlyozott képet adjunk erről a fontos témáról.
| Farkastelke (Lupu) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Fehér |
| Község | Cserged |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 517218 |
| SIRUTA-kód | 3832 |
| Népesség | |
| Népesség | 211 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | – (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 05′ 51″, k. h. 23° 58′ 22″46.097599°N 23.972768°EKoordináták: é. sz. 46° 05′ 51″, k. h. 23° 58′ 22″46.097599°N 23.972768°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Farkastelke témájú médiaállományokat. | |
Farkastelke település Romániában, Fehér megyében. Közigazgatásilag Cserged községhez tartozik.
Fekvése
Gyulafehérvártól keletre, Balázsfalvától délkeletre fekvő település.
Története
Farkastelke nevét 1306-ban említette először oklevél Farkastelke néven.
1318-ban p. Farkasteluke, 1331-ben p. Farkasteluk néven írták.
1336-ban az egresi apát indított pert érte Fenefalvi Blauuch és Hnnyng ellen, akik már 1318-ban esküt tettek arra, hogy Farkastelkét királyi adományként birtokolják. 1336-ban említették a Csergődről idevezető utat is.
1459-ben a Haranglábi, a Hunyadi Szentiváni és a Szentiváni és Hederfáji családok birtokának írták.
1467-ben Hunyadi Mátyás király adományként adta a falut Ernuszt János udvari vitéznek és testvéreinek Zsigmondnak és jánosnak.
1769-ben az elpusztult települések közé sorolták. Magyar lakosai helyébe románok települtek az elpusztult faluba.
A trianoni békeszerződés előtt Alsó-Fehér vármegye Balázsfalvi járásához tartozott.
1910-ben 893 lakosából 892 román volt. Ebből 777 görögkatolikus, 113 görögkeleti ortodox volt.
Hivatkozások
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
Források
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet. .
.svg){kind=small}