A mai világban a Henningfalva olyan téma, amely nagy aktualitást kapott, és széles közönség figyelmét felkeltette. A kezdetektől napjainkig a Henningfalva kulcsfontosságú szerepet játszott a társadalomban, bármilyen korú és életstílusú emberre hatással volt. Hatása különböző területeken érezhető, a kultúrától és a szórakoztatástól a politikáig és a gazdaságig. Ebben a cikkben tovább vizsgáljuk a Henningfalva jelentőségét és hatását, elemezve történelmi vonatkozásait, jelenkori vonatkozásait és jövőbeli lehetőségeit.
Henningfalva (Henig, Henningsdorf) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Fehér |
Község | Berve |
Rang | falu |
Irányítószám | 517113 |
Körzethívószám | (+40) 02 58 |
SIRUTA-kód | 3011 |
Népesség | |
Népesség | 262 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | <3 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 305 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Henningfalva (románul Henig, németül Henningsdorf) település Romániában, Fehér megyében. Közigazgatásilag Berve községhez tartozik.
Gyulafehérvártól 21 km-re keletre, Berve, Demeterpataka és Székás közt fekvő település,
1308-ban említik először a források. A települést erdélyi szászok alapították, ezt támasztja alá, hogy a falu a középkorban a springi dekanátushoz tartozott és 1332-ben papjának neve Henrik volt. A szász lakosság azonban korán elpusztulhatott, mert a 15. században már román lakosságú faluként tartották számon.
A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye Alvinci járásához tartozott.
1910-ben 1077 lakosa volt, ebből 1075 román és 2 magyar nemzetiségűnek vallotta magát.
2002-ben 394 lakosából 393 román és 1 magyar volt.