Felsőpodsága
A mai világban a Felsőpodsága olyan érdekes témává vált, amely vitákat és vitákat vált ki különböző területeken. Az idő múlásával a Felsőpodsága jelentőségre tett szert a társadalomban, és hatását a mindennapi élet különböző területein észlelték. A keletkezésétől napjainkig a Felsőpodsága jelentős átalakulásokon ment keresztül, amelyek meghatározták evolúcióját és fejlődését. Ebben a cikkben a Felsőpodsága-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük hatását különböző összefüggésekben, és megvizsgáljuk a jelenkori világban betöltött jelentőségét.
| Felsőpodsága (Poșaga de Sus) | |
 | |
| Felsőpodsága fatemploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Fehér |
| Község | Podsága |
| Rang | falu |
| Községközpont | Podsága |
| Irányítószám | 517582 |
| SIRUTA-kód | 6529 |
| Népesség | |
| Népesség | 130 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | – (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 27′ 46″, k. h. 23° 22′ 56″46.462737°N 23.382196°EKoordináták: é. sz. 46° 27′ 46″, k. h. 23° 22′ 56″46.462737°N 23.382196°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőpodsága témájú médiaállományokat. | |
Felsőpodsága románul: Poșaga de Sus, település Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Fekvése
A Gyalui-havasok alatt, Torockótól nyugatra, Alsópodsága és Berzest között fekvő település.
Története
Podsága, Felsőpodsága nevét 1824-ben említette először oklevél Felső Podsága, Poságá gyin Szusz néven. 1850-ben Podsaga din szusz, 1854-ben Felső Podsága, Poceaga, 1888-ban Felső-Podsága, 1913-ban Felsőpodsága néven írták.
A trianoni békeszerződés előtt Torda-Aranyos vármegye Torockói járásához tartozott. 1910-ben 1355 lakosából 1320 román, 2 magyar volt. Ebből 891 görögkatolikus, 459 görögkeleti ortodox volt.
Nevezetességek
- 1789-ben épült ortodox fatemploma a romániai műemlékek jegyzékében az AB-II-m-B-00265 sorszámon szerepel.[2]
- A közelben találhatók a Podságai-szoros és Bélavár védett területe.
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Alba. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Források
- Lukács József: A Zsidovina. Erdélyi Gyopár, 2. sz. (2007) arch Hozzáférés: 2014. december 18.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
További információk
- Cheile Posegii und die Reservation Scarita-Belioara. www.karpatenwilli.com (Hozzáférés: 2014. december 18.)
.svg){kind=small}