A Lombfalva világában nagy hagyománya van a tanulmányozásnak, vitának és felfedezésnek. A Lombfalva ősidők óta a lenyűgöző és kíváncsiság tárgya, végtelen elméleteket, felfedezéseket és előrelépéseket generált különböző területeken. Jelenleg a Lombfalva továbbra is releváns téma a társadalom érdeklődésére, mivel hatása a mindennapi élet különböző területeire terjed ki. Ebben a cikkben elmélyülünk a Lombfalva izgalmas világában, elemezzük annak mai hatását és relevanciáját, valamint feltárjuk a jövőre vonatkozó lehetséges következményeit.
Lombfalva (Limba) | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Fehér |
Rang | falu |
Községközpont | Maroscsüged |
Irányítószám | 517242 |
SIRUTA-kód | 1106 |
Népesség | |
Népesség | 399 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | < 3 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 237 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Lombfalva témájú médiaállományokat. | |
Lombfalva románul: Limba, falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Gyulafehérvártól délkeletre fekvő település.
Lombfalva, Lomb nevét 1309-ben említette először oklevél Johannes de Lomb alakban.
1407-ben p. Lumbfalua néven említette egy oklevél egy valószínű idevaló: lombi nemessel kapcsolatban, aki 1309-ben Déván a vajda házában megjelent. 1407-ben Lombfalvát elhatárolták Váradjától (Gy 2: 172). 1408-ban v. Lumfalva néven írták. 1454-ben Lombfalwa birtokosa Komjátszegi István volt. 1522-ben Komjátszegi néhai László Lomfalwa-i részéhez Herepei Gergely tartott igényt.
A trianoni békeszerződés előtt Alsó-Fehér vármegye Alvinci járásához tartozott.
1910-ben 367 lakosából 5 német, 361 román volt. Ebből 9 görögkatolikus, 353 görögkeleti ortodox, 5 izraelita volt.