Székásbesenyő
Miért olyan fontos manapság a Székásbesenyő? A Székásbesenyő emberek millióinak figyelmét ragadta meg világszerte, vitákat és vitákat generálva minden területen. Megjelenése óta a Székásbesenyő elemzések és viták tárgya számos területen, a tudománytól és a technológiától a politikáig és a populáris kultúráig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Székásbesenyő milyen hatással volt a mai társadalomra, és hogyan alakította jelenléte gondolkodásunkat és cselekvésünket. Ezenkívül megvizsgáljuk a Székásbesenyő relevanciáját egy folyamatosan változó világban, és azt, hogy hatása hogyan marad továbbra is észrevehető a mindennapi életünkben.
| Székásbesenyő (Secășel) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Fehér |
| Község | Székásszabadja |
| Rang | falu |
| Községközpont | Székásszabadja |
| Irányítószám | 517533 |
| SIRUTA-kód | 6208 |
| Népesség | |
| Népesség | 147 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | < 3 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 05′ 42″, k. h. 23° 48′ 35″46.095044°N 23.809730°EKoordináták: é. sz. 46° 05′ 42″, k. h. 23° 48′ 35″46.095044°N 23.809730°E | |
 | |
Székásbesenyő (románul: Secășel) település Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Fekvése
Balázsfalvától délnyugatra, a Székás-patak mellett, Székás, Tűr, Székásszabadja és Székástóhát közt fekvő település.
Története
Székásbesenyő és környéke már ősidők óta lakott helynek számított, amelyet a területén feltárt régészeti leletek is bizonyítanak az itt feltárt kora bronzkori, a Coțofeni kultúra idejéből származó (fazekasság, kerámia) leletek, valamint az itt talált honfoglalás kori cserépüst is.
A település nevét 1509-ben említette először oklevél Besenew néven.
1620-ban Oláhbesenyő, 1808-ban Besenyő, Funtzendorf, 1861, 1881-ben Besenyő, 1913-ban Székásbesenyő néven említették.
1910-ben 725 lakosából 6 magyar, 719 román volt. Ebből 191 görögkatolikus, 529 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Alsó-Fehér vármegye Balázsfalvi járásához tartozott.
Források
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
- Erdély a magyar honfoglalás és államalapítás korában
Hivatkozások
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
.svg){kind=small}