Felsőgáld
Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Felsőgáld témát, amely téma minden korosztály és társadalmi réteg figyelmét felkeltette. A történelemben betöltött jelentőségétől a mai relevanciájáig a Felsőgáld kutatók, akadémikusok és rajongók érdeklődésének és kutatásának tárgya volt. Egy átfogó elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Felsőgáld-hez kapcsolódó különféle szempontokat, az eredetétől a modern társadalomra gyakorolt hatásáig. Azzal a szándékkal, hogy teljes és részletes áttekintést nyújtson a Felsőgáld-ről, ez a cikk annak számos aspektusába fog beleásni, széles és gazdagító perspektívát kínálva valódi jelentésének és hatókörének megértéséhez.
| Felsőgáld (Galda de Sus) | |
 | |
| Jómódú felsőgáldi szőlősgazda háza a kolozsvári szabadtéri néprajzi múzeumban (mai formájában 1778-ban épült) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Fehér |
| Község | Alsógáld |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 517288 |
| SIRUTA-kód | 4400 |
| Népesség | |
| Népesség | 362 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | – (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 13′ 22″, k. h. 23° 33′ 50″46.222911°N 23.563949°EKoordináták: é. sz. 46° 13′ 22″, k. h. 23° 33′ 50″46.222911°N 23.563949°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőgáld témájú médiaállományokat. | |
Felsőgáld (románul: Galda de Sus) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében. Közigazgatásilag Alsógáld községhez tartozik.
Fekvése
Az Erdélyi-hegyalján, Gyulafehérvártól 24 kilométerre északra fekszik.
Népessége
- 1761-ben 147 ortodox és 30 görögkatolikus család lakta.
- 1880-ban 1057 lakosából 1009 volt román és 41 egyéb (cigány) anyanyelvű; 1047 görögkatolikus vallású.
- 2002-ben (a belőle 1956-ban kivált Gáldmező, Lupșeni, Măgura és Zăgriș nélkül) 449-en éltek Felsőgáldon, közülük 448 román nemzetiségű; 436 ortodox vallású.
Története
Először 1648-ban említették, Felső-Gáld néven. Fehér, majd Alsó-Fehér vármegyéhez tartozott. Román lakóinak többsége a környék uradalmaiban dolgozott szőlőmunkásként. Almát és sárgabarackot is termesztettek eladásra.[2]
Látnivalók
- Ortodox (eredetileg görögkatolikus) temploma valószínűleg 1804-ben épült egy korábbi fatemplom helyén.[3] Utóbbiból fennmaradt Matei Basarab havasalföldi fejedelem adománya, egy 1645-ben készült ezüst feszület.
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
- ↑ Teofil Frâncu – George Candrea: Românii din Munții Apuseni (Moții). Bucuresci, 1888, 13. o.
- ↑ Alsógáld község honlapja[halott link]
Képek
-
A ház tornáca -
A ház egyik ablakrácsa -
Az ortodox templom -
A korábbi ortodox templom 17. századi harangtornya
.jpg)
.svg){kind=small}