Hosszúaszó (Fehér megye)

A történelem során a Hosszúaszó (Fehér megye) állandóan érdekelte az emberiséget. Az ókortól a modern korig a Hosszúaszó (Fehér megye) minden kultúrához és nemzetiséghez tartozó emberek figyelmét és kíváncsiságát felkeltette. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Hosszúaszó (Fehér megye) minden oldalát, az eredetétől a mai relevanciáig. A következő oldalakon végig fogjuk fedezni a Hosszúaszó (Fehér megye) fontosságát különböző kontextusokban, és azt, hogy hogyan befolyásolta azt, ahogyan a minket körülvevő világot észleljük. Tehát csatlakozzon hozzánk ezen az utazáson a Hosszúaszó (Fehér megye) lenyűgöző világán keresztül.

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Hosszúaszó (egyértelműsítő lap).
Hosszúaszó (Valea Lungă)
Evangélikus erődtemplom
Evangélikus erődtemplom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeFehér
KözségHosszúaszó
Rangközségközpont
Irányítószám517815
Körzethívószám0x58[1]
SIRUTA-kód8363
Népesség
Népesség1806 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság65 (2011)[2]
Népsűrűség24,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság350–500 m
Terület75,07 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 07′ 30″, k. h. 24° 02′ 35″46.125000°N 24.043056°EKoordináták: é. sz. 46° 07′ 30″, k. h. 24° 02′ 35″46.125000°N 24.043056°E
Hosszúaszó weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Hosszúaszó témájú médiaállományokat.
Az evangélikus erődtemplom

Hosszúaszó (románul Valea Lungă, 1926-ig Hususău, németül Langenthal, helyi szász nyelven Longenduel) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Fekvése

A község a megye keleti felén helyezkedik el, a Nagy-Küküllő völgyében. A legközelebbi város, Balázsfalva 14 km-re található. A Kiskapus – Hosszúaszó – Balázsfalva útvonalon, a DN14B úton közelíthető meg.

Nevének eredete

Nevében az aszó 'időszakos vízmosás'-t jelentett. 1309-ben de Longavalle, 1322-ben Huzyuazou néven említették.

Története

1322-ben Károly Róbert a falut a nagytalmácsi Nicolaus grófnak adományozta. A 18. században szász–román–magyar lakosságú falu volt Küküllő vármegyében. 1720-ban 72 evangélikus szász család, 1722-ben 106 református magyar, 1733-ban 130 román lélek lakta. A románok később görögkatolikus hitre tértek. Római katolikus plébániája 1769-ben alakult újjá. 1853-ban zsidó hitközség is létrejött. A zsidók felépítették zsinagógájukat, amelyet azonban a 20. század második felében leromboltak. 1876 után Kis-Küküllő vármegye egyik járásának székhelye volt. 1888-tól hetivásárokat rendezett, 1891-ben gyógyszertár nyílt benne.[3] 1912-ben főbb birtokosai Binder A. Gusztáv és a neves borász, Szentkereszthy György voltak, aki határában rajnai rizlinget termesztett. 1922-től épült ki a vasút déli oldalán az Újfalu, a második világháború után tovább terjeszkedett, majd 1963–1964-ben Monorától hozzácsatolták a Nagy-Küküllőtől délre fekvő Stupini tanyát. Kis cigánytelepe, La Pătruț 1956 és 1968 között külön falut alkotott.

Népessége

  • 1850-ben 1601 lakosából 692 volt német, 304 román, 240 zsidó, 183 cigány és 182 magyar nemzetiségű; 751 evangélikus, 473 görögkatolikus, 240 zsidó és 137 római katolikus vallású.
  • 1900-ban 1421 főből 579 volt német, 462 román és 374 magyar nemzetiségű; 580 evangélikus, 462 görögkatolikus, 122 református, 117 római katolikus, 112 zsidó, 19 unitárius és 9 ortodox vallású.
  • 2002-ben 1901 lakosából 1661 volt román, 105 cigány, 99 magyar és 36 német nemzetiségű; 1518 ortodox, 176 görögkatolikus, 69 pünkösdista, 52 református, 36 evangélikus és 34 római katolikus vallású.

Látnivalók

  • A szász evangélikus erődtemplom késő gótikus stílusban, a 14. század elején épült, a 17., 18. és 19. században módosították. 118 kazettából álló festett kazettás mennyezetét 1622 és 1725 között készítették. Védőfalához korábban hat torony tartozott, ezek közül már csak kettő áll. Harangtornyát 1864-ben lebontották.
  • A Szentkereszthy-kúria eredetileg 1700 körül épült, jelenleg ebben székel a községháza. Parkját Szentkereszthy György az 1860-as években különleges növényfajokkal ültette be.
  • A református templom 1676-ban, tornya 1830-ban épült.
  • Római katolikus temploma 1772-ben, a görögkatolikus 1823-ban épült.
  • Református temetőjében a Szentkereszthy család sírboltja.
  • Zsidó temető.[4]

Híres emberek

Jegyzetek

  1. ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. ↑
  3. ↑ Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. Kolozsvár, 2002, 46. o.
  4. ↑ International Jewish Cemetery Project Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Képek

  • Evangélikus templom
    Evangélikus templom
  • Az evangélikus templom oltárképe
    Az evangélikus templom oltárképe
  • Az evangélikus templom kazettás mennyezete
    Az evangélikus templom kazettás mennyezete
  • Református templom
    Református templom
  • A Szentkereszthy bárók obeliszkje a református templom kertjében
    A Szentkereszthy bárók obeliszkje a református templom kertjében
  • Református harangláb
    Református harangláb
  • Református parókia
    Református parókia
  • Római katolikus templom
    Római katolikus templom
  • Görögkatolikus templom
    Görögkatolikus templom
  • Hosszúaszó környéke 1769-1773 között
    Hosszúaszó környéke 1769-1773 között