Nagy-Küküllő (folyó)

Ez a cikk a Nagy-Küküllő (folyó) témával foglalkozik, amely az elmúlt évtizedekben nagy érdeklődés és vita tárgyát képezte. A Nagy-Küküllő (folyó) felkeltette az akadémikusok, a szakemberek és a nagyközönség figyelmét a kortárs társadalom különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatásának köszönhetően. Ebben a cikkben a Nagy-Küküllő (folyó) alapos elemzésére kerül sor, feltárva annak eredetét, fejlődését, következményeit és lehetséges jövőbeli forgatókönyveit. Különböző nézőpontokat, elméleteket és tanulmányokat fogunk megvizsgálni, amelyek rávilágítanak erre a jelenségre, lehetővé téve az olvasó számára, hogy átfogó és kritikus megértést kapjon a Nagy-Küküllő (folyó)-ről. A téma részletes vizsgálatával igyekszünk elősegíteni a Nagy-Küküllő (folyó) körüli reflexiót és párbeszédet, hozzájárulva az általa jelentett kihívások megértéséhez és új ötletek és megközelítések generálásához.

Ez a szócikk az erdélyi folyóról szól. Hasonló címmel lásd még: Nagy-Küküllő vármegye.
Nagy-Küküllő
A Nagy-Küküllő Székelykeresztúr mellett
A Nagy-Küküllő Székelykeresztúr mellett
Közigazgatás
Országok Románia
MegyékHargita, Maros, Szeben és Fehér megye
Földrajzi adatok
Hossz221 km
Forrásszint1 455 m
Vízhozam14,5 m³/s
Vízgyűjtő terület3606 km²
ForrásGörgényi-havasok,
Székelyvarság mellett
TorkolatKüküllő (Balázsfalva mellett) → Maros → Tisza → Duna → Fekete-tenger
Elhelyezkedése
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy-Küküllő témájú médiaállományokat.

A Nagy-Küküllő (románul: Târnava Mare, németül: Große Kokel) folyó Romániában, Erdélyben. Az egykori Udvarhelyszék legjelentősebb folyóvize. A Görgényi-havasokban ered és Balázsfalva mellett egyesül a Kis-Küküllővel. Az egyesülést követően Küküllő néven folytatja útját, egészen Mihálcfalváig, ahol beletorkollik a Marosba.

Neve

A küküllő korai török eredetű szó, mely az avarok révén került a magyar nyelvbe, jelentése: kökényes.[1] A Nagy-Küküllő esetében is kökényes vidékre utal a „Küküllő” megnevezés.

Földrajza

A Nagysomlyó-hegy tövéből 1455 méter magasságból ered, a folyóhossza 221 kilométer és a becsült vízgyűjtő területének nagysága 3606 négyzetkilométer. A folyó Székelyudvarhely városát elérve, hegyvidéki jellegből dombvidéki jellegűre vált változatos horgászlehetőségeket biztosítva az itt élők számára. A Nagy-Küküllő az Erdélyi-medencében Balázsfalvánál egyesül a Sóvidékről érkező Kis-Küküllővel, majd közösen Küküllő folyó néven folytatják útjukat a Maros folyóig.[2]

Halfaunája

A folyó halfaunája roppant változatos. Felső hegyvidéki részén Székelyvarság falu és Székelyudvarhely között nagy számban pénzes pért, fejes domolykót, paducot, sebes pisztrángot, pataki pisztrángot, petényi-márnát és botos kölöntét, kövi csíkot lehet benne találni. Korábban jelentős rózsásmárna-populációval is büszkélkedhetett a folyó, de egyelőre még nem tisztázott hatások következtében ez a halfaj lehúzódott a folyó legalsó szakaszaira. A dombvidéki szakaszon megmutatkozik, hogy nagyobb mértékű ipari mérgezés már háromszor is történt az elmúlt időszakban és a folyóvíz-szennyezése a lakosság által is rendszeres. Itt ezek ellenére még jelentős a harcsapopuláció, mely szinte legendás a horgászok körében és a folyóvízi csukák is megtalálhatóak. Jelentős a paduc állomány, mely a helyi horgászok kedvence és a tiszta részeken, még domolykóra is lehet számítani. Tavak környékén, zsilipen át megszökött kárászok és pontyok is megtalálhatóak a folyóban.[3]

Néhány jelentős település a folyó mentén

Székelyvarság, Zeteváralja, Fenyéd, Betfalva, Zetelaka, Küküllőkeményfalva, Székelyudvarhely, Bögöz, Székelykeresztúr, Segesvár, Erzsébetváros, Medgyes, Balázsfalva.

Jegyzetek

  1. ↑ Kristó Gyula. Korai magyar történeti lexikon (9-14. század).. Akadémiai Kiadó, Budapest, p.387. o. (1994) 
  2. ↑ Kis- és Nagy-Küküllő. mercuriustour.ro, 2010. március 1. (Hozzáférés: 2010. június 14.)[halott link]
  3. ↑ Horgászvizeink – Nagy.Küküllő. horgaszat-vadaszat.ro, 2008. október 5. . (Hozzáférés: 2010. június 14.)

További információk