Küküllő

Ebben a cikkben elmélyülünk a Küküllő izgalmas világában (ide írja be a cikk címét), feltárjuk különböző oldalait, felfedezzük eredetét, feltárjuk jelentését és elemezzük a mai társadalomban betöltött relevanciáját. Első megjelenésétől az idő múlásával kialakuló fejlődéséig elmélyülünk az őt körülvevő minden lényeges szempontban. A populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásától a tudományos világra gyakorolt ​​hatásáig teljes pillantást vetünk a Küküllő-re, hogy megértsük annak fontosságát és értékét abban a világban, amelyben élünk. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedezés és gondolkodás útján, miközben felfedezzük a Küküllő számos dimenzióját, és megfejtjük titkait. Ne hagyd ki!

Küküllő
A Nagy-Küküllő Székelykeresztúr mellett
A Nagy-Küküllő Székelykeresztúr mellett
Közigazgatás
Országok Románia
MegyékFehér megye
Földrajzi adatok
Hossz28 (a Nagy-Küküllővel 249) km
Vízhozam25 (átlagos) m³/s
Vízgyűjtő terület6200 km²
Forrása Kis-Küküllő és Nagy-Küküllő összefolyása (Balázsfalva mellett)
é. sz. 46° 10′ 15″, k. h. 23° 53′ 32″46.170833°N 23.892222°E
TorkolatMaros (Mihálcfalva mellett) → Tisza → Duna → Fekete-tenger
é. sz. 46° 09′ 17″, k. h. 23° 41′ 56″46.154722°N 23.698889°EKoordináták: é. sz. 46° 09′ 17″, k. h. 23° 41′ 56″46.154722°N 23.698889°E
Elhelyezkedése
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Küküllő témájú médiaállományokat.

Küküllő (románul: Târnava, németül: Kokel) folyó Romániában, Erdélyben, az Erdélyi-medencében.

Neve

Bővebben: Szamolxisz

A küküllő szó jelentése kökényes, mely korai török eredetű és az avarok révén kerülhetett a magyar nyelvbe.[1]

Földrajza

A Küküllő az Erdélyi-medencét középen nyugati irányban átszelő nem túl hosszú, 28 km-es folyó, azonban a Nagy-Küküllővel együtt számított hosszúsága 249 km. Balázsfalva közelében jön létre a Kis-Küküllő és a Nagy-Küküllő összefolyásával, majd Mihálcfalvánál, beletorkollik a Marosba. Végig Fehér megye területén folyik és Balázsfalvát leszámítva további jelentősebb települést nem érint. Legnagyobb mellékfolyója a Kis-Székás. Vízhozama jelentősen változó, mértek 2,7 m³/s (1950-ben), de 1600 m³/s (1970-ben) fölötti értéket is.[2]

Települések a folyó mentén

(Zárójelben a román név szerepel.)

Jegyzetek

  1. ↑ Kristó Gyula. Korai magyar történeti lexikon (9-14. század).. Akadémiai Kiadó, Budapest, p.387. o. (1994) 
  2. ↑ Erdély tájai és népe. Bethlen Gábor alapítvány nemzetismeret.hu. . (Hozzáférés: 2010. július 8.)

További információk