Ma a Betfalva továbbra is nagy jelentőségű téma a mai társadalomban. Hatása életünk különböző területein érezhető volt, a technológiától a politikáig, a kultúráig és a gazdaságig. Ez egy olyan téma, amely vitákat, egymásnak ellentmondó véleményeket váltott ki, és jelentős változásokat hozott életünkben és a körülöttünk lévő világ felfogásában. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Betfalva jelentőségét, és azt, hogy hogyan befolyásolta mai gondolkodásunkat és cselekvésünket.
Betfalva (Betești) | |
![]() | |
Bíró-udvarház | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Székelyföld |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Hargita |
Rang | falu |
Községközpont | Székelykeresztúr |
Irányítószám | 537208 |
SIRUTA-kód | 85163 |
Népesség | |
Népesség | 699 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 645 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 402 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Betfalva (románul Betești): falu Romániában Hargita megyében. Közigazgatásilag 2004-ig Bögöz része volt, azóta Székelykeresztúrhoz tartozik.
A Nagy-Küküllő jobb partján, Székelykeresztúrtól 2 km-re keletre a Székelykeresztúri-medencében fekszik.
Ősidők óta lakott hely. Területén őskori, bronzkori és népvándorláskori cserepek kerültek elő. A Küküllő partján 8. századi település nyomait tárták fel. A mai települést 1519-ben Betthffalwa néven említik. 1639-ben Alia Sámuel Küküllő megyei főispán özvegyének volt itt udvarháza. A 17. században kisebb kőtemploma volt, mai református temploma 1803 és 1805 között épült, tornyát 1836-ban magasították. A 19. században a Mezőségről román telepeseket hoztak ide. 1910-ben 538, 1992-ben 653 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott.