A mai világban a Lövétebánya nagyon fontos és érdekes téma lett. Az idő múlásával a Lövétebánya egyre nagyobb jelentőséget kapott a modern társadalomban, vitákat, véleményeket és mélyreható tanulmányokat generált a mindennapi élet különböző területein gyakorolt hatásáról és relevanciájáról. Megjelenése óta a Lövétebánya felkeltette a szakértők, a rajongók és a nagyközönség figyelmét, és olyan témává vált, amelyet érdemes alaposan megvizsgálni. Ebben a cikkben elemezzük a Lövétebánya kontextusát és különböző szférákra gyakorolt hatását, átfogó perspektívát kínálva, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük hatókörét és jelentőségét napjainkban.
Lövétebánya (Minele Lueta) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Székelyföld |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Hargita |
Rang | falu |
Községközpont | Szentegyháza város |
Irányítószám | 535802 |
SIRUTA-kód | 83776 |
Népesség | |
Népesség | 112 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 158 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Lövétebánya (románul Minele Lueta): Szentegyháza településrésze, Romániában, Hargita megyében.
Székelyudvarhelytől 29 km-re keletre a Kis-Homoród szurdokában fekszik, 1968-óta Szentegyházához tartozik, addig Lövétéhez tartozott.
Környéke vas- és mangánércben gazdag terület volt, ahol 1836-ban már élénk vaskő bányászat folyt. A vaskövet 1849-ig helyben, majd a szentkeresztbányai (később Szentegyháza)[2] kohóban dolgozták fel. A készletek az 1980-as években nagyrészt kimerültek, ezért a termeléssel felhagytak. 1992-ben 275 lakosából 242 magyar, 29 cigány és 4 román volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott.