Fiatfalva

Ebben a cikkben a Fiatfalva témáját különböző nézőpontokból vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy átfogó és részletes látásmódot kínáljunk, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy alaposan megértse ezt a kérdést. Elemezzük a különböző területekre gyakorolt ​​hatását, időbeli alakulását, az általa felvetett vitákat és a megoldás lehetséges megoldásait vagy megközelítéseit. Adatgyűjtéssel, szakértői véleményekkel és kritikai elemzésekkel arra törekszünk, hogy megvilágítsuk a Fiatfalva-et, és hozzájáruljunk a témával kapcsolatos ismeretek és elmélkedések bővítéséhez.

Fiatfalva (Filiaș)
A falu középkori eredetű református-unitárius temploma
A falu középkori eredetű református-unitárius temploma
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeHargita
Rangfalu
KözségközpontSzékelykeresztúr
Irányítószám535401
SIRUTA-kód83543
Népesség
Népesség874 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság899 (2011)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 16′ 13″, k. h. 25° 01′ 15″46.270368°N 25.020797°EKoordináták: é. sz. 46° 16′ 13″, k. h. 25° 01′ 15″46.270368°N 25.020797°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Fiatfalva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fiatfalva (románul Filiaș) falu Romániában Hargita megyében. 1952 óta Székelykeresztúrhoz tartozik.

Fekvése

Székelykeresztúr belterületétől 1 km-re nyugatra a Nagy-Küküllő bal partján fekszik.

Története

Ősidők óta lakott hely. Határában számos őskori és bronzkori maradvány került elő. Nagyerdő földje területén bronzkori erődített telepre bukkantak. Régi temetőjében bronzkori cserepeket és a falu középkori kápolnájának égett alapfalait tárták fel. 1910-ben 1016 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott.

Látnivalók

  • Református-unitárius közös temploma középkori eredetű, 1631-ben említik, mint egyezkedés tárgyát. 1803-ban átalakították, majd 1893-ban megújították.
  • Az Ugron-kastély a falu nyugati részén a Küküllő partján áll. Helyén a 15. században a Geréb család udvarháza állott, melyet 1625-ben Geréb András Bethlen testőrkapitánya várkastélyként építtetett újjá, majd 1817-ben Mikó Miklós késő barokk stílusban átépíttette.
  • A falutól délnyugatra a Sukoró-patak völgyében a Fejérszéknek nevezett területen iszapvulkánok találhatók.

Híres emberek

  • Itt született 1846-ban Kovács János a kolozsvári Unitárius Főgimnázium igazgatója.
  • Itt született 1882-ben Kovács Lajos református lelkész, egyházi író, műfordító.

Hivatkozások

  1. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Hargita megye. adatbank.ro

További információk