Csíkbánkfalva
Napjainkban a Csíkbánkfalva nagy jelentőségű téma a társadalomban. Megjelenése óta minden korosztály és érdeklődésű ember figyelmét felkeltette. Akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása, akár a tudományra gyakorolt hatása, akár a mindennapi életben betöltött fontossága miatt, a Csíkbánkfalva olyan témává vált, amely nem marad észrevétlenül. Az évek során vitákat, kutatásokat és előrelépéseket generált, amelyek megváltoztatták a körülöttünk lévő világ megértését. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Csíkbánkfalva-hez kapcsolódó különböző szempontokat, annak időbeli alakulását, mai fontosságát és a jövőbeni lehetséges hatását.
| Csíkbánkfalva (Bancu) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hargita |
| Község | Csíkszentgyörgy |
| Rang | falu |
| Községközpont | Csíkszentgyörgy |
| Irányítószám | 537043 |
| Körzethívószám | 0266 |
| SIRUTA-kód | 84022 |
| Népesség | |
| Népesség | 1301 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 1297 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 700 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 18′ 10″, k. h. 25° 56′ 39″46.302909°N 25.944222°EKoordináták: é. sz. 46° 18′ 10″, k. h. 25° 56′ 39″46.302909°N 25.944222°E | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csíkbánkfalva témájú médiaállományokat. | |
Csíkbánkfalva (románul Bancu, korábban Bancfalău)[2] falu Romániában Hargita megyében. Közigazgatásilag Csíkszentgyörgyhöz tartozik.
Fekvése
A falu Csíkszeredától 17 km-re délkeletre a Fiság-patak völgyében fekszik.
Nevének eredete
Nevét Bánk nevű alapítójáról kaphatta. Mai jelzős magyar nevét 1911-ben kapta.
Története
Területe ősidők óta lakott. A falu keleti végén neolitikumi település nyomait tárták fel. 1910-ben 1495, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Kászonalcsíki járásához tartozott. 1992-ben 1344 lakosából 2 román kivételével mind magyarok voltak.
Látnivalók
- Keleti határában az Szentegyházas-patak völgyében borvízforrások körül épült Adorjánfürdő. 1947-ben létesítette Adorján Albert helyi lakos.
- Szent János kápolnája 1700-ban épült.
Borvízforrások és népi fürdők
Híres emberek
- Itt született Madár Imre (1825/1828-1905) az 1848–49-es forradalom és szabadságharc főhadnagya, a márciusi ifjak egyike, a csíksomlyói főgimnázium tanára, Csík vármegye főjegyzője.[3]
- Itt született vitéz dr. Molnár Károly (1894-2001), orvos-tábornok, "az utolsó magyar király utolsó katonája", a Semmelweis Egyetem arany, gyémánt, vas, rubint és gránit okleveles orvosa.[4]
- Itt született Balogh István (1924-2016) grafikus, plakáttervező, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja.
Testvértelepülései
Hivatkozások
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Hargita megye. adatbank.ro
- ↑ Szabó M. Attila. Erdély, Bánság és Partium történeti és közigazgatási helységnévtára. Teleki László Alapítvány - Pro-Print Könyvkiadó (2003). Hozzáférés ideje: 2020. november 19.
- ↑ Arcanum - csíkbánkfalvi Madár Imre
- ↑ Emléktáblája a csíkszentgyörgyi vártemplom cinterembejáratánál látható.
- ↑ Aparhant testvértelepülései
Hargita megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}