A mai világban a Küsmöd nagy jelentőségű és széles közönség érdeklődésére számot tartó témává vált. Megjelenése óta a Küsmöd vitákat és vitákat váltott ki, és sokféle véleményt és megközelítést szült, amelyek tükrözik a témával kapcsolatos nézőpontok sokféleségét. Mivel a Küsmöd továbbra is leköti a társadalom figyelmét, fontos, hogy alaposan megvizsgáljuk következményeit, következményeit és lehetséges megoldásait. Ebben a cikkben kimerítően megvizsgáljuk a Küsmöd-hez kapcsolódó összes szempontot, teljes és naprakész képet adva az olvasónak erről a témáról, amely ma annyira aktuális.
Küsmöd (Cușmed) | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Székelyföld |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Hargita |
Község | Etéd |
Rang | falu |
Községközpont | Etéd |
Irányítószám | 537007 |
Körzethívószám | +40 x66[1] |
SIRUTA-kód | 83810 |
Népesség | |
Népesség | 409 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 372 (2011)[2] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 480 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Küsmöd témájú médiaállományokat. | |
Küsmöd ⓘ (románul Cușmed) falu Romániában, Erdélyben, Hargita megyében. Közigazgatásilag Etédhez tartozik.
A Sóvidéken, Székelykeresztúrtól 24 km-re északra, a Küsmöd-pataka mellett fekszik. Mindenfelől magas hegyek övezik.
Neve az azonos nevű patakról való, amely mellett fekszik, ez pedig magyar kis + med (= száraz meder, meddő) szavak összetétele.[3]
A falut 1332-ben Kusmend néven a pápai tizedjegyzék említette először.
Alapítói székelyek voltak, kik a völgybe letelepedve kezdetekben erdőirtással foglalkoztak.
A falunak már a 14. században állt mai református temploma, amely Szűz Mária tiszteletére volt szentelve és 1446-ban a pápától búcsúengedélyt kapott.
A 15. század közepén a templomot megújították, melyhez Hunyadi János nagyban hozzájárult a marosszentimrei csatában zsákmányolt kincsekből. Később református templom lett.
A 20. század elején Udvarhely vármegye Parajdi járásához tartozott. 1910-ben 718 lakosából 702 magyar, 16 román volt. Ebből 43 római katolikus, 67 görögkatolikus, 571 református volt.
1992-ben 430 magyar lakosa volt.