Ebben a cikkben elmélyülünk a Szentábrahám lenyűgöző világában, feltárva annak több oldalát és jelentését. A Var1 a történelem során érdeklődés és vita tárgya volt, felkeltette a különböző tudományágak szakértőinek kíváncsiságát és tanulmányozását. A kortárs társadalomra gyakorolt hatásától az ősi eredetéig a Szentábrahám megkérdőjelezhetetlen jelentőségű témává vált. Részletes elemzésen keresztül elemezzük a Szentábrahám körül létező különböző perspektívákat, hogy megvilágítsuk annak valódi jelentését és hatását a mai világban.
Szentábrahám (Avrămești) | |
![]() | |
Szentábrahámi unitárius templom | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Hargita |
Község | Szentábrahám |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 537010 |
Körzethívószám | 0266 |
SIRUTA-kód | 83856 |
Népesség | |
Népesség | 804 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 813 |
Népsűrűség | 28,52 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság |
|
Terület | 28,19 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Szentábrahám weboldala | |
![]() | |
Szentábrahám (románul Avrămești) falu Romániában, Hargita megyében.
Székelykeresztúrtól 6 km-re északra, a Gagy kiszélesedő völgymedencéjében fekszik, Csekefalva, Firtosmartonos, Firtosiláz, Gagy, Kismedesér, Magyarandrásfalva és Solymosiláz tartozik hozzá.
1334-ben Sancto Abraham említik először. A Templomföld nevű helyen állt középkori 12. századi eredetű, a 13. században bővített, falképekkel borított temploma, melyet 1802-ben bontottak el. Unitárius temploma 1803 és 1811 között épült. Református temploma 1912-ben, tornya 1933-ban épült. A régi templomot 1906-ban bontották le. 1910-ben 629 magyar lakosa volt. Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. 1992-ben 841 lakosából 843 magyar, 4 cigány és 3 román volt, társközségeivel együtt 2585 lakosából 2515 magyar, 51 cigány és 19 román volt.
Hanusz István emlékezett meg a zsidók elleni vérvád-történetek egyik helyi változatáról. A történet szerint a település délkeleti határában fekvő Zsidó-hegy az ott lakó izraelitákról kapta nevét. A hegyen egy gyógyító hatású kút volt, ahová a helyiek jártak, hogy vizet hordjanak beteg családtagjaiknak. Így tett az a fiatal leány is, aki beteg édesanyjának akart vizet merni a kútból, de meggyilkolták. A gyilkosság miatt feldühödött helyiek véres bosszút álltak: a hegyen lakó zsidókat a kútba dobálták, szinte feltöltve azt a holttestekkel.[1]