Csík vármegye

A mai világban a Csík vármegye olyan téma, amely nagy aktualitásra tett szert, és széleskörű érdeklődést váltott ki a társadalomban. Akár az emberek mindennapi életére gyakorolt ​​hatása, akár a szakmai területen való relevanciája, akár a technológiai fejlődésre gyakorolt ​​hatása miatt, a Csík vármegye visszatérő beszédtéma lett különböző területeken. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Csík vármegye legfontosabb szempontjait, és elemezzük a jelenlegi kontextusban való fontosságát. Ezenkívül megvizsgáljuk annak időbeli alakulását és lehetséges hatásait a jövőben.

Ez a szócikk vármegyéről szól. Hasonló címmel lásd még: Csík (egyértelműsítő lap).
Csík vármegye
Csík vármegye címere
Csík vármegye címere
OrszágMagyar Királyság
Népesség
Népességismeretlen
Nemzetiségek86,4% magyarok
12,4% románok (1910)[1]
Valláskatolikusok
Földrajzi adatok
Terület4493,22 km²
Térkép
Csík vármegye térképe
Csík vármegye térképe
Csík vármegye domborzati térképe
Csík vármegye domborzati térképe
A Wikimédia Commons tartalmaz Csík vármegye témájú médiaállományokat.

Csík vármegye (románul: Comitatul Ciuc, németül: Komitat Tschik, latinul: Comitatus Csikiensis) Magyarország egyik vármegyéje volt Erdély keleti határán 1876 és 1918, majd 1940 és 1945 között. Székhelye Csíkszereda volt.

Földrajz

Az egykori Csík vármegye területe túlnyomóan hegyes vidék. Keleti részét a Gyergyói-havasok és a Csíki-havasok foglalják el. Mindkettő túlnyomóan erdős magashegység. Legmagasabb csúcsai a Nagy-Hagymás (1793 m), a Fekete-Hagymás (1771 m) és a Ló-havas (1611 m). E hegycsoportoktól nyugatra három terjedelmes medence terül el, egyik a Gyergyói-medence a volt vármegye északnyugati részében a Maros mindkét partján. A Maros forrásvidékén emelkedő dombok (870 m) ettől elválasztják a Felcsík nevű kisebb medencét, amelyet viszont a csíkszeredai dombok különítenek el az Alcsík síkságától. Mindkét sikság az Olt és mellékfolyói mentén terül el, és együtt alkotják a Csíki-medencét.

Északon Beszterce-Naszód vármegye, nyugaton Maros-Torda vármegye és Udvarhely vármegye, délen Háromszék vármegye, keleten és északkeleten pedig Moldva határolta.

Lakosság

A vármegye összlakossága 1880-ban 110 940 személy volt,[2] ebből 83,7% magyar, 11,6% román, 0,4% német.[1] 1910-ben a népesség 145 720 fő volt,[2] melyből 86,4% magyar, 12,4% román és 0,7% német.[1]

Történelme

A történelmi Csíkszék, beleértve Gyergyó és Kászon fiúszékeket is a Székelyföld egyik közigazgatási egysége volt, melynek sajátos jogállása 1871-ben szűnt meg, az 1876-os megyerendezés során pedig elnevezése is megváltozott, ezzel jött létre Csík vármegye.

Az I. világháború végén, 1918-ban a terület román uralom alá került, amit az 1920-as trianoni békeszerződés tett véglegessé. Az 1940-es második bécsi döntés Csík megyét is Magyarországnak ítélte, de ez az átmeneti helyzet 1944-ben ismét megszűnt.

Románia közigazgatási beosztásának 1968-as reformja során a tartományok helyét ismét megyék vették át, ezek azonban a korábbiaknál nagyobbak voltak. Az ekkor létrejött magyar többségű Hargita megye lényegében az egykori Csík és Udvarhely vármegye területét foglalja magába.

Közigazgatás

Csík vármegye 1910-ben az alábbi járásokra oszlott:

E járásokon kívül két rendezett tanácsú város is tartozott hozzá:

  • Csíkszereda
  • Gyergyószentmiklós

Képek

Hivatkozások

  1. ↑ a b c Erdély településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai százalékos megoszlásban (1850–1941). Szerk. dr. Kepecs József. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 1996. 14. o. ISBN 9632151046  
  2. ↑ a b Erdély településeinek vallási adatai (1880–1941) II. Szerk. dr. Kepecs József. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 2001. 88. o. ISBN 9632154193  

Források


További információk