Nagy-Küküllő vármegye
A mai cikkben a Nagy-Küküllő vármegye-et és életünkre gyakorolt hatását fogjuk megvizsgálni. A Nagy-Küküllő vármegye ma nagyon aktuális téma, amely számos vitát és kutatást váltott ki különböző területeken. A Nagy-Küküllő vármegye megjelenése óta az emberek széles körének figyelmét felkeltette, mivel hatásai kiterjednek mindennapi életünk különböző területeire. Ebben a cikkben részletesen elemezzük, hogy mi az a Nagy-Küküllő vármegye, mitől olyan releváns, és milyen lehetséges következményei lehetnek a környezetünknek. Ezenkívül megvizsgáljuk a Nagy-Küküllő vármegye különböző szempontjait, hogy átfogó és kiegyensúlyozott képet nyújtsunk erről a lenyűgöző témáról.
| Nagy-Küküllő vármegye | |||
 | |||
| Az egykori vármegyeháza Segesváron (ma városháza) | |||
| |||
| Ország | Magyar Királyság | ||
| Népesség | |||
| Népesség | ismeretlen | ||
| Nemzetiségek | németek, románok, magyarok | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 3337 km² | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Nagy-Küküllő vármegye térképe | |||
 | |||
| Nagy-Küküllő vármegye domborzati térképe | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy-Küküllő vármegye témájú médiaállományokat. | |||
.svg)
Nagy-Küküllő vármegye (németül: Komitat Groß-Kokelburg; románul: Comitatul Târnava-Mare) a Magyar Királyság keleti részében helyezkedett el. Székhelye Segesvár volt. A küküllő korai török eredetű szó, mely az avarok révén került a magyar nyelvbe, jelentése kökényes.[1] Jelenleg Románia része.
Földrajz
A vármegye területe mindenhol hegység volt, ám a hegységek sehol nem értek el lényeges magasságot. Csak a vármegye keleti részén található Persányi-hegység volt 948 méter magas. Legfontosabb folyói az Olt, a Nagy-Küküllő. A vármegye ásványi kincsekben igen gazdag volt. Északról Kis-Küküllő és Udvarhely vármegyék, keletről Brassó vármegye, délről Fogaras és Szeben vármegyék, nyugatról pedig Alsó-Fehér vármegye határolta.
Történelem
A vármegye az 1876-os megyerendezés során alakult az ekkor megszűnő Kőhalomszék, Medgyesszék és Segesvárszék nagy részéből, továbbá Nagysinkszék teljes területéből és Felső-Fehér vármegye ezek által közrefogott egyes részeiből. Nevét a Nagy-Küküllő folyó után kapta, területileg semmi köze nincs a korábbi Küküllő vármegyéhez.
1920-tól a vármegye területe Románia része. A vármegye nyugati része a romániai Szeben megye, keleti része Brassó megye, északi része pedig Maros megye területéhez tartozik.
Lakosság
A vármegye összlakossága 1910-ben 148 826 személy volt, ebből:
Közigazgatás
A vármegye öt járásra volt felosztva és két rendezett tanácsú város tartozott hozzá 1917-ben:
- Kőhalomi járás, székhelye Kőhalom
- Medgyesi járás, székhelye Medgyes
- Nagysinki járás, székhelye Nagysink
- Segesvári járás, székhelye Segesvár
- Szentágotai járás, székhelye Szentágota
- Medgyes rtv.
- Segesvár rtv.
Források
- Küküllő vármegye. Magyar katolikus lexikon. (Hozzáférés: 2010. július 4.)
- Nagy - Küküllő vármegye. A Pallas nagy lexikona. Kislexikon.hu. (Hozzáférés: 2010. július 4.) [Tiltott forrás?]
Jegyzetek
- ↑ Kristó Gyula. Korai magyar történeti lexikon (9-14. század).. Akadémiai Kiadó, Budapest, p.387. o. (1994)
