Nyitra vármegye

Megjelenés áthelyezés az oldalsávba elrejtés
Nyitra vármegye
Nyitra vármegye címere
Nyitra vármegye címere
OrszágMagyar Királyság
KözpontNyitra
Népesség
Népességismeretlen
Népsűrűség82,9 fő/km²
Nemzetiségekszlovákok, magyarok
Földrajzi adatok
Terület5551 km²
Térkép
Pozíció a Magyar Királyság térképén
Pozíció a Magyar Királyság térképén
Domborzati térkép (1887)
Domborzati térkép (1887)
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitra vármegye témájú médiaállományokat.

Nyitra vármegye (szlovákul Nitrianska župa vagy Nitrianska stolica, németül Komitat Neutra, latinul Comitatus Nytriensis, Nitriensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében. Egykori területe jelenleg Szlovákia része.

Földrajzi helyzete

A vármegye területének északi része hegyes, déli része síkság. Északon a Kis-Kárpátok csoportjai, délen a Pozsonyi-medence síksága foglalta területét. A vármegyét északnyugaton a Morva határolta, emellett a Nyitra, Miava és a Vág is fontos folyója a vármegyének. Délkeleti részén a Zsitva is érintette. Északon Trencsén vármegye, keleten Turóc és Bars vármegyék, délről Komárom vármegye, nyugatról pedig Morvaország és Pozsony vármegye határolta.

A nyitrai régió Szlovákia híres, nemzetközileg elismert borvidékeinek egyike. A borvidék (egyik) mai központja Kistapolcsány (Topoľčianky).

Történelme

Nyitra vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Nyitravár központtal.

A 16. század végén nagy pusztítást vitt véghez a török a Nyitra völgyében. 1598-ban 17909 ház adózott, míg 1600-ban már csak 12140.

1606-ból származó pecsétjét 1838-ban újították meg. Címerének központi motívuma a kun harcosra lesújtó Szent László király. A monarchia fennállásának végén a mai nyugat-szlovákiai területen a magyarság felülreprezentált volt a választójogúak közt, de más vármegyékhez hasonlóan itt sem került fölénybe.

A kőből vagy téglából épült épületek a vármegyében 70% felett voltak, és az utolsó évtizedekben magas volt a természetes szaporulat, melyet a belső migráció csak fokozott. 1920-tól Csehszlovákia része.

Az első bécsi döntés értelmében 1938 őszén a vármegye déli része egy rövid időre visszakerült Magyarországhoz, és a szintén csonka Pozsony vármegye megmaradt területével létrehozták a rövid életű Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegyét. A világháború után az első bécsi döntést érvénytelenítették, a terület újra Csehszlovákia része lett.

1996-tól (szlovákiai megyerendezés) az egykori vármegye területe a szlovákiai Nyitrai kerület, Trencséni kerület, valamint Zsolnai kerület között van felosztva.

Lakossága

1910-ben a vármegye összlakossága 457 500 személy volt, ebből:

Közigazgatás

Az egykori Nyitra vármegye fekvése a mai Szlovákián belül

A vármegye tizenkét járásra volt felosztva:

Jegyzetek

  1. NLC: https://nlc.hu/utazas/20231023/pillantson-be-az-arisztokratak-vilagaba/#1#8603
  2. Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2 
  3. Juraj Žudel 1984: Stolice na Slovensku. Bratislava, 85.
  4. Demeter GáborSzulovszky János (szerk.) 2018: Területi egyenlőtlenségek nyomában a történeti Magyarországon Módszerek és megközelítések. Budapest-Debrecen, 43 98. jegyzet.
  5. Demeter-Szulovszky 2018, 65, 149-150.

Források

További információk

Ez a magyar közigazgatási egységgel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!