Zágráb vármegye
A mai cikkben a Zágráb vármegye-et fogjuk megvizsgálni, amely koncepció az utóbbi időben nagy érdeklődést váltott ki. A társadalom fejlődésével a Zágráb vármegye releváns témává vált, amely számos területet felölel, a technológiától a pszichológiáig. Ebben az átfogó tanulmányban a Zágráb vármegye különböző aspektusait, az emberek mindennapi életére gyakorolt hatását és a jelenlegi környezetben való relevanciáját elemzik. Ez a cikk az eredetétől a kortárs kultúrára gyakorolt hatásáig átfogó és részletes képet nyújt a Zágráb vármegye-ről, azzal a céllal, hogy mélyebben megértse ezt a folyamatosan fejlődő jelenséget.
| Zágráb vármegye | |||
| |||
| Ország |
| ||
| Központ | Zágráb | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 594 052 fő (1910) | ||
| Nemzetiségek | horvátok | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 7.210 km² | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Zágráb vármegye térképe | |||
 | |||
| Zágráb vármegye domborzati térképe | |||
.svg)
Zágráb vármegye (horvátul: Zagreb) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság déli részében. 1991 óta Horvátország része.
Földrajz
A vármegye területe nagyrészt dombság, csak északkeleten található síkság. Legfontosabb folyója a Száva. Északról Varasd vármegye illetve Stájerország, keletről Belovár-Kőrös és Pozsega vármegyék (korábban Dubica és Szana), délről Bosznia, nyugatról pedig Bosznia, Modrus-Fiume vármegye, illetve Stájerország határolta.
Történelme
A vármegye területe a 12. században került Magyarország területéhez. 1526-tól a Habsburg Birodalomhoz tartozott. 1918-tól a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság területéhez tartozott. A második világháború alatt a független Horvátország, majd 1945-től újra Jugoszlávia része lett. 1991 óta a független Horvátország része.
Lakosság
A vármegye összlakossága 1910-ben 594.052 személy volt, ebből:
Közigazgatás
A vármegye tizenöt járásra volt felosztva:
- Dugo Seloi járás, székhelye Dugo Selo
- Dvori járás, székhelye Dvor
- Glinai járás, székhelye Glina
- Jaskai járás, székhelye Jaska
- Károlyvárosi járás, székhelye Károlyváros (rendezett tanácsú város)
- Kosztajnicai járás, székhelye Kosztajnica
- Nagygoricai járás, székhelye Nagygorica
- Petrinjai járás, székhelye Petrinja (rendezett tanácsú város)
- Pisarovinai járás, székhelye Pisarovina
- Samobori járás, székhelye Samobor
- Stubicai járás, székhelye Donja Stubica
- Szentivánzelinai járás, székhelye Szentivánzelina
- Sziszeki járás, székhelye Sziszek (rendezett tanácsú város)
- Topuszkai járás, székhelye Topuszka
- Zágrábi járás, székhelye Zágráb (törvényhatósági jogú város)
