Horvátok

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Horvátok hatását a mai társadalom különböző aspektusaira. A technológiára gyakorolt ​​hatásától a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásáig a Horvátok emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Mélyreható elemzéssel megvizsgáljuk, hogy a Horvátok hogyan alakította életünket, és hogyan okozott jelentős változásokat a világról alkotott felfogásunkban. Megjelenése óta a Horvátok szenvedélyes vitákat váltott ki, és számtalan vizsgálat tárgya volt, ami arra késztetett bennünket, hogy elgondolkodjunk a jelenkori kontextusban való relevanciájáról.

Horvátok
Hrvati
I. Tomiszláv · Zrínyi Péter · Frangepán · Jellasics Meštrović · Bukovac · Banič · Vrančić Bošković · Mohorovičić · Gundulić · Prelog
I. Tomiszláv · Zrínyi Péter · Frangepán · Jellasics
Meštrović · Bukovac · Banič · Vrančić
Bošković · Mohorovičić · Gundulić · Prelog
Teljes lélekszám
kb. 9 millió[stat 1][stat 2]
Régiók
 Horvátország 3 977 171[stat 3]
Lélekszám régiónként
RégióFő
 Bosznia-Hercegovina656 414[stat 4]
 Amerikai Egyesült Államok401 208[stat 5]
 Chile380 000[stat 6]
 Argentína275 000
 Németország236 600
 Ausztria131 307[stat 7]
 Brazília127 765[stat 6]
 Ausztrália105 747[stat 8]
 Kanada97 050[stat 9]
 Svájc87 000[stat 10]
 Szerbia70 602[stat 11]
 Franciaország30 000[stat 12]
 Szlovénia35 642[stat 13]
 Svédország26 000
 Olaszország20 700[stat 14]
 Magyarország25 000[stat 15]
 Belgium12 000
 Új-Zéland10 000
 Hollandia10 000
 Dél-afrikai Köztársaság8 000[stat 16]
 Montenegró6 811[stat 17]
 Románia6 786[stat 18]
 Svédország5 000[stat 19]
 Észak-Macedónia2 248
Nyelvek
horvát
Vallások
Túlnyomórészt római katolikus.
Rokon népcsoportok
Bosnyákok, szerbek, montenegróiak, szlovének, macedónok; tágabb értelemben délszlávok, szlávok.
A Wikimédia Commons tartalmaz Horvátok
Hrvati témájú médiaállományokat.

A horvátok (horvátul: Hrvati) délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.

Történetük

Bővebben: A horvátok eredete

Fehér horvátok

Bővebben: Fehér horvátok

A szlávok a 6. század végéig a Kárpátoktól északra és északkeletre eső területeken éltek, őshazájukat általában a Pripjaty (folyó) környékére teszik. A fehér horvátok területe a 6. század végén a Kárpátok mellett Krakkó környékén volt, a fekete horvátoké tőlük északnyugatra. Maga a horvát név valószínűleg iráni eredetű, de eredetéről közelebbit nem tudunk. VII. Kónsztantinosz bizánci császár szerint a horvátok Fehér-Horvátországból érkeztek Dalmatia provincia területére a 7. században, pontosabban Hérakleiosz bizánci császár uralkodása (610 – 641) idején.[1]

Horvátország

Bővebben: Horvátország történelme

Először az avarok alattvalói voltak, ebből a korból származik a báni méltóságnév (Baján avar vezér nevéből). A kereszténység felvétele a 9. századra fejeződik be. A 10. században a pápaságra támaszkodva hozták létre államukat. A 16. században és a 17. század végén Magyarországra is bevándoroltak, lásd: magyarországi horvátok.

Szimbólumok

Horvátország zászlaja piros-fehér-kék trikolór, középen Horvátország címerével. A piros-fehér-kék trikolórt azért választották, mivel ezek a 19. században népszerű pánszlávizmus színei voltak.

A címer (horvátul: grb) hagyományos vörös és fehér négyzetekből áll. Évszázadok óta használják a horvátok szimbolizálására. Az egyik magyarázat szerint a kora középkori vörös és fehér horvát törzseket jelképezik, de ez az elmélet nincs szilárdan bizonyítva. A négyzeteket kiegészíti az öt részből álló korona, amelyek Horvátország történelmi régióit képviseli. A vörös és fehér négyzetek a 10. századtól kezdve a horvát királyok jelképe. Számuk 3 × 3 és 8 × 8, de leggyakrabban 5 × 5, mint ahogyan az a jelenlegi címeré is. A címert hivatalos szimbólumként megerősítő legrégebbi forrás a Habsburgok 1512–18-ból származó genalógiája. 1525-ben fogadalmi érmén is használták. A legrégebbi ismert ábrázolás, IV. Krešimir horvát király (1058–1074) által a spliti érseknek adományozott keresztelőtábla díszén, négy sólyom szárnyán található.

Sok országtól eltérően a horvát formatervezés a zászló helyett inkább a címert használja. Ez részben a címerpajzs geometriai tulajdonságának köszönhető, amely sokfajta grafikai környezetben való felhasználást tesz lehetővé (pl. a Croatia Airlines jelvénye vagy a horvát labdarúgó-válogatott meze), részben pedig azért, mert a szomszédos országok, például Szlovénia és Szerbia ugyanazokat a pánszláv színeket használja zászlóin, mint Horvátország. A horvát fonat (horvátul: pleter) szintén gyakran használt szimbólum, amely eredetileg egy 9. és 12. század között épült kolostorokból származik. A fonat különféle emblémákban látható és a mai horvát katonaság és a horvát rendőrség jelvényeiben is szerepel.

Jegyzetek

  1. ↑ Szeberényi Gábor (2011). „Horvátok és országuk a 7–11. században” 5–6. szám, Kiadó: História folyóirat. 

Statisztikai források

  1. ↑ Hrvatski Svjetski Kongres. . (Hozzáférés: 2009. december 29.)
  2. ↑ http://www.croatia.org/crown/articles/5552/1/E-BOOK-BY-CROAT-DETAINED-IN-BOSNIAN-SERB-CAMP.html
  3. ↑ 2001 Census
  4. ↑ CIA World Factbook: Bosnia and Herzegovina Archiválva 2018. március 15-i dátummal a Wayback Machine-ben 14,3% of a total population of 4,613,414 (July 2009 not including "Refugees and internally displaced persons" because they put Bosnian Croats together with other types.
  5. ↑ United States - Selected Population Profile in the United States (Croatian (109-110)). . (Hozzáférés: 2009. december 29.)
  6. ↑ a b Diaspora Croata "Se estima que en Argentina viven alrededor de 250.000 personas de descendencia croata (actualmente en Argentina viven 8.000 croatas nacidos en Croacia). (...) Hoy día se estima que en Brasil viven entre 30 y 50 mil croatas. La mayor parte vive en San Pablo, mientras que existe también una pequeña colonia de emigrantes croatas en Rio de Janeiro (...) El Ministerio de Relaciones Exteriores de la República de Chile evalúa que en ese país actualmente viven 380.000 personas consideradas de ser de descendencia croata, lo que es un 2,4% de la población total de Chile. La mayor parte de esas personas se asimiló en la sociedad chilena."
  7. ↑ Census 2001[halott link] "Tabelle 5: Bevölkerung nach Umgangssprache und Staatsangehörigkeit", page 60
  8. ↑ 2006 Census of Population and Housing. Australia Archiválva 2023. július 6-i dátummal a Wayback Machine-ben (you have to look around for an excel file. The one I found was labelled as "20680-Ancestry by Country of Birth of Parents - Australia")
  9. ↑ Ethnic Origin (247), Single and Multiple Ethnic Origin Responses (3) and Sex (3) for the Population of Canada. . (Hozzáférés: 2009. december 29.)
  10. ↑ 2006 Figures Archiválva 2016. március 3-i dátummal a Wayback Machine-ben page 68, Petra-P12, gives a 40,484 number. as of 2004 Archiválva 2012. január 11-i dátummal a Wayback Machine-ben page 12 2.1.1. Ständige ausländische Wohnbevölkerung nach Nationalität 2001 - 2004, gives a 44,035 number
  11. ↑ 2002 Census in Serbia. . (Hozzáférés: 2009. december 29.)
  12. ↑ La Croatie. Population et religions Archiválva 2011. január 2-i dátummal a Wayback Machine-ben Embassy of Croatia in France "Diaspora. Plus de 2 millions de Croates (originaires de Croatie et de Bosnie-Herzégovine) vivent à l'étranger Dans la deuxième moitié du XIXe siècle de nombreux Croates ont émigré sur d'autres continents. Leurs descendants sont aujourd'hui 1,3 million aux États-Unis, 150 000 au Canada, 250 000 en Australie. Plus récemment, beaucoup sont partis vers l'Europe occidentale, principalement l'Allemagne où ils sont 280 000, l'Autriche 40 000, la Suisse 35 000, la France quelque 30 000."
  13. ↑ Slovenian census 2002. . (Hozzáférés: 2009. december 29.)
  14. ↑ Foreingers in Italy. . (Hozzáférés: 2009. december 29.)
  15. ↑ Hungary census. . (Hozzáférés: 2009. december 29.)
  16. ↑ Croatians in South Africa and their clubs. . (Hozzáférés: 2009. december 29.)
  17. ↑ Montenegrian census Archiválva 2008. november 18-i dátummal a Wayback Machine-ben page 14 Population by national or ethnic affiliation - Review for Republic of Montenegro and municipalities
  18. ↑ Census in Romania. . (Hozzáférés: 2007. augusztus 5.)
  19. ↑ By Ancestry 2008 Archiválva 2009. március 26-i dátummal a Wayback Machine-ben "1.1.2 Population by country of birth 1900–2006" in page 6 says 6,063 and "1.1.3 Population by citizenship 1900–2006" in page 10 says 2,763

További információk

Ez a néppel vagy etnikummal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!