Horvátország

Megjelenés áthelyezés az oldalsávba elrejtés
Horvát Köztársaság
Republika Hrvatska
Horvátország zászlaja
Horvátország zászlaja
Horvátország címere
Horvátország címere
Nemzeti himnusz: Lijepa naša domovino
FővárosaZágráb
é. sz. 45° 57′, k. h. 16° 00′45.95, 1645.950000°N 16.000000°EKoordináták: é. sz. 45° 57′, k. h. 16° 00′45.95, 1645.950000°N 16.000000°E
Államformaköztársaság
Vezetők
Köztársasági elnökZoran Milanović
MiniszterelnökAndrej Plenković
TörvényhozásSzábor
Hivatalos nyelvhorvát
Beszélt nyelvekolasz, magyar, német, szerb
Függetlenség1991. június 25.
EU-csatlakozás2013. július 1.
TagságLista
Népesség
Népszámlálás szerint3 871 833 fő (2021)
Rangsorban131
Becsült4 050 000 fő (2022)
Rangsorban131
Népsűrűség73 fő/km²
GDP
Összes (65)
PPP: 161 246 millió amerikai dollár
Egy főre jutó18 451 amerikai dollár (49)
PPP: 40 484 dollár
HDI0,871 (45) – magas
Földrajzi adatok
Terület56 594 km²
Rangsorban123
Víz0,01%
IdőzónaCET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Pénznemeuró (EUR)
Nemzetközi gépkocsijelHR
Hívószám+385
Segélyhívó telefonszám
  • 112
  • 192
  • 93
  • 94
Internet TLD.hr
Villamos hálózat230 volt
Elektromos csatlakozó
  • Europlug
  • Schuko
Közlekedés irányajobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Horvát Köztársaság témájú médiaállományokat.
Ausztria Olaszo. Szlovénia Magyarország Sz. Olaszo. Bosznia-Hercegovina Mont. Horv. ZÁGRÁB Eszék Vukovár Sziszek Fiume Omišalj Póla Zára Szebenikó Spalato Dugi Rat Ploče Raguza Adriai-tenger Duna Dinara

Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság, horvátul: Republika Hrvatska) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten. Északnyugatról Szlovénia, északról Magyarország, keletről Szerbia, valamint Bosznia-Hercegovina, délkeleten pedig egy rövid szakaszon Montenegró határolja. Délnyugaton az Adriai-tenger alkotja természetes határát. Az ország területe nem folytonos, Brezovica Žumberačka közelében két horvát enklávé található szlovén területen.

A második világháború után Jugoszlávia része volt, majd az államalakulat felbomlása után 1991-ben kikiáltotta a függetlenségét.

Horvátország az alábbi nemzetközi szervezeteknek a tagja: ENSZ, Európa Tanács, NATO, Kereskedelmi Világszervezet, CEFTA. 2013. július 1. óta az Európai Unió tagja, 2023. január 1-jétől a schengeni övezet, valamint az eurózóna része.

Földrajz

Műholdfelvétel

Az ország a Balkán-félsziget északnyugati részén fekszik. Északnyugatról Szlovénia, északról Magyarország, keletről Szerbia, valamint Bosznia-Hercegovina, délkeleten pedig egy rövid szakaszon Montenegró határolja. Délnyugaton az Adriai-tenger alkotja természetes határát. A hosszú tengerpart az ország különlegessége. Szlovéniával vitában áll a tengeri határait illetően.

Geopolitikai szempontból két fő részre osztható:

Éghajlata

Az ország éghajlata a belső vidékeken mérsékelt kontinentális, száraz és forró nyár, hideg, csapadékos tél jellemzi. A hegyekben jellegzetesen hegyvidéki klíma uralkodik hűvös nyárral és hóban gazdag, hideg téllel. A tengerpartokon mediterrán az éghajlat: forró és száraz nyár, enyhe és csapadékos a tél a partvidéken.

Domborzat

A szeszélyes határoktól közrefogott ország alakja a térképen ferde „n” betűhöz hasonlít. A táj az ország kis területe ellenére változatos.

Legmarkánsabban kirajzolódó tájegységei:

Vízrajz

A Kornati Nemzeti Park

Az ország tengeri felségvizeinek felszíne 31 067 km². Folyóit tekintve az ország északi része vizekben gazdag: a Dráva-Száva-vidéken a Duna (188 km), a Dráva (505 km), és a Száva (562 km) jelentős. A hegyvidékekről a Kulpa, a Mura és a Neretva folyók gyűjtik össze a kisebb patakok vizeit. A tengerparton csak kevés és többnyire kisebb folyó található, mint a Mirna, a Krka, a Zrmanja és a Cetina.

Az országban körülbelül harminc természetes van, közülük a legnagyobbak: a Vranai-tó (Vransko jezero) Zárától délre (30 km²) és a Perucko-tó Splittől északra (13 km²). Jelentős tavai még: a Dráva-víztározók (kb. 30 tó) és a Krusčicai-víztározó.

Élővilág, természetvédelem

Plitvicei-tavak vízesése

Az ország természetes növénytakaróját az Adriai-tenger partvidékén keménylombú erdők, magasabban mediterrán fenyvesek alkották. A magyaltölgy, aleppói fenyő, virágos kőris, illetve feketefenyő alkotta természetes állományaik helyén ma sok területen másodlagos cserjések, sziklakopárok vannak. A partvidéktől beljebb, illetve a hegyeken tölgyfajok alkotta szubmediterrán lombhullató erdők voltak. Állományaikat részben kivágták, részben degradálódtak, helyükön cserjések vagy intenzív mezőgazdasági művelés alatt álló területek alakultak ki.

Faunája jellegzetesen európai, tipikus dél-európai fajokkal. A ragadozók közül él itt farkas, aranysakál, barna medve stb. Madárvilágában jellegzetesek a magashegyi és parti madarak. A farkos kétéltűek közül jellegzetes a barlangi gőte és a fekete szalamandra. A kígyók közül előfordul a balkáni haragossikló, a négycsíkos sikló, a leopárdsikló, a homoki vipera.

Természetvédelmi területekben igen gazdag ország: nyolc nemzeti parkja, tíz természeti parkja, két szigorúan védett rezervátuma, hetvennégy különlegesen védett rezervátuma, nyolcvan természeti emlékhelye, harminckét védett tájegysége, harminchat parkerdeje van.

Nemzeti parkjai

Horvátországban nyolc nemzeti park található. Három a szigeteken (Kornati , Brioni és Mljet). Kettő a Karszton (horvát: Krš) (Plitvicei-tavak és a Krka Nemzeti Park), kettő a Velebit-hegységben.

Természeti világörökség

Történelem

I. Tomiszláv volt az első uralkodó 925-ben. Megalapította a Horvát királyságot. A független horvát királyság IV. Péter Krešimir uralkodása alatt (1058-1074) érte el fénykorát. Magyarország és Horvátország több mint 800 éves közös történelemre tekint vissza, lévén, hogy 1091 és 1918 között Horvátország perszonálunióban volt a Magyar Királysággal.

Politika és közigazgatás

A parlament épülete

Alkotmány, államforma

Horvátország parlamentáris köztársaság.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A legfelsőbb bíróság épülete

Az államfő a köztársasági elnök (Predsjednik), akit 5 évre választanak. Ő a hadsereg parancsnoka, az ő hatáskörébe tartozik kijelölni a miniszterelnököt, és egy kevés befolyása van a külügyekre is.

A horvát parlament, a szábor egykamarás törvényhozó szerv 160 fővel, amelynek tagjait 4 évente népszavazással választják. Ülésszakot január 15. és július 15. között, valamint szeptember 15-től december 15-ig tartanak.

A horvát kormány (Vlada RH) vezetője a miniszterelnök, 2 miniszterelnök-helyettessel és 14 miniszterrel dolgozik, mindegyik saját tárcával rendelkezik.

Horvátországban háromtáblás bírósági rendszer van: Legfelsőbb Bíróság, Megyei Bíróság, és Községi Bíróság. Az alkotmánnyal kapcsolatos ügyekben az Alkotmánybíróság dönt.

Politikai pártok

Horvát pártok

Jogállamiság

A közigazgatás korrupciója, klientelizmusa, összeférhetetlensége különösen szembetűnő az országos és helyi közbeszerzési eljárásokban.

A közvélemény-kutatások alapján a kormánnyal és a parlamenttel szemben is alacsony a közbizalom. Az Eurobarométer 2016 és 2020 közötti közvélemény-kutatási adatai szerint Horvátországban volt a legalacsonyabb a közbizalom a bíróságok és a bírák iránt. A horvát cégvezetők kevesebb mint 20%-a gondolta úgy, hogy az igazságszolgáltatás független a politikai vagy magánérdekek beavatkozásától.

2021 elején Zdravko Mamić futballmenedzser, miután a Legfelsőbb Bíróság megerősítette elítélését adócsalás és sikkasztás miatt, nyilvánosan megvádolt több bírót az ügyében azzal, hogy kenőpénzt követeltek tőle. Ez számos fegyelmi vizsgálathoz vezetett, és újjáélesztette a nyilvános vitát az igazságszolgáltatás függetlenségéről és minőségéről.

A törvényt megszegő és korrupcióban részt vevő tisztviselők ellen általában büntetőeljárás indul, ez azonban gyakran hosszú időt vesz igénybe. A 2010-es években számos korrupcióellenes bírósági eljárás indult a kabinet miniszterei és más magas rangú tisztviselők ellen. A legkiemelkedőbb példa Ivo Sanader volt miniszterelnök elleni vádemelés. Bírósági eljárása azonban egy évtizede tart, az elsőfokú ítéleteket később hatályon kívül helyezte, majd felülvizsgálta a Legfelsőbb Bíróság és az Alkotmánybíróság. Az a tény, hogy a magas rangú, magas rangú tisztviselőket érintő korrupciós ügyek ilyen sokáig tartanak, és ritkán születnek végleges ítélet, erősen befolyásolja a közvélemény igazságszolgáltatásba vetett bizalmát és a jogállamiság méltányos alkalmazását.

A Szervezett Bűnözés és Korrupció Elleni Iroda (USKOK) az elmúlt években javított munkáján, az Állami Ügyészség (DORH) pedig növelte az ilyen ügyek vádemelési sebességét és mennyiségét. A DORH által készített vádiratok azonban gyakran terjedelmesek, több ezer oldalnyi bizonyítékot tartalmaznak, ami negatívan befolyásolja az ilyen ügyek bíróságok általi hatékony kezelését. Emellett a tisztviselők jogvédői rendszeresen élnek a joghézagokkal az elsőfokú ítéletek fellebbezése vagy a bírósági ügyek teljes felülvizsgálata érdekében.

Külkapcsolatok

2016 januárjáig az alábbi országok nem ismerték el az ország függetlenségét: Bahama-szigetek, Burundi, Bhután, Dzsibuti, Dél-Szudán, Kiribati, Libéria, Marshall-szigetek, Niger, Ruanda, Szomália, Közép-Afrikai Köztársaság, Szváziföld, Saint Kitts és Nevis, Tonga és Tuvalu.

Közigazgatási beosztás

Az ország huszonegy megyére van felosztva.

Védelmi rendszer

Népesség

Horvátországi népsűrűségi térképe (2011)

Általános adatok

A horvátországi szerbek etnikai térképe (2011) Legsűrűbben lakott területei: Muraköz (166 fő/km²), Zágráb környéke, az Adria partján Dubrovnik, Split, Zára és Fiume vidéke.

Népességének változása

Népességének változása 1960 és 2020 között:

Horvátország népességének változása
Év Népesség (millióban) Népsűrűség (fő/km²)
1960 4,2 M 75
1970 4,4 M 79
1980 4,6 M 82
1990 4,8 M 85
2000 4,4 M 79
2010 4,3 M 77
2020 4,1 M 73

Legnépesebb települések

Legnagyobb 20 település (2021. évi népszámlálás)


Zágráb

Split

# Település Népesség # Település Népesség


Fiume

Eszék

1 Zágráb 663 592 11 Šibenik 31 115
2 Split 149 830 12 Nagygorica 30 036
3 Fiume 107 964 13 Vinkovce 28 111
4 Eszék 75 535 14 Sziszek 27 859
5 Zára 67 309 15 Dubrovnik 26 922
6 Szeszvete 55 313 16 Belovár 24 392
7 Póla 52 220 17 Kapronca 22 262
8 Bród 45 005 18 Vukovár 22 255
9 Károlyváros 41 869 19 Salona 20 996
10 Varasd 36 187 20 Zaprešić 18 768


Vallásosság a 2011-es felméréskor

Nyelv

A hivatalos nyelv a horvát, amely a lakosság 95-96 %-nak az anyanyelve.

A latin írásrendszert használják. Lásd még: horvát ábécé.

Etnikai megoszlás

Etnikai csoportok 2001-ben: horvátok 89,7%, szerbek 4,5%. További népcsoportok: bosnyákok, magyarok (a 2001. évi népszámlálás során 16 595 fő volt), szlovének, csehek, olaszok, albánok és cigányok.

A 2011-es népszámlálás szerint az országban 3 874 321 horvát, 186 633 szerb, 31 479 bosnyák, 17 807 olasz, 17 513 albán, 16 975 roma, 14 048 magyar, 10 517 szlovén, 9641 cseh él.

Vallási megoszlás

A horvátok többsége a római katolikus egyház híve, míg a szerbek a szerb ortodox egyház követői. Ezen kívül még kisebb számban protestánsok és muszlimok is élnek az országban. A református egyház két részre oszlik: a horvát és magyarajkú hívek három külön szervezetbe tömörülnek, bár egyikük az anglikán egyház kebelén belül működik mint protestáns felekezet. Az egykori Jugoszláviai Református Keresztyén Egyház horvátországi jogutódja a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház.

Római katolikus 86-88%, ortodox kb. 4,4%, muzulmán 1,3-1,5%, egyéb, illetve nem válaszolt ~ 8%.

Gazdaság

Gazdasági mutatók
GDP (nominális) 67,8 mrd $ (2021)
GDP növekedési ráta 5,2% (2022 Q3)
Egy főre jutó GDP (PPP) 33 801 $ (2021)
Államadósság 45,7 mrd € (2021)
Államadóssági ráta 78,4% (2021)
Infláció 13,2% (2022. október)
Foglalkoztatottsági ráta 64,9% (2022 Q2)
Munkanélküliségi ráta 6,5% (2022. október)
Minimálbér 623,7 € (2022)
Bérnövekedés üteme 7,3% (2022. szeptember)
Jegybanki alapkamat 2,5% (2022. szeptember)
SZJA 30% (2022)
ÁFA (általános) 25% (2022)
TAO 18% (2022)
A munkanélküliség változása (százalékban) 1996–2019 között Hajógyártás Mandarinültetvény a Neretva torkolatánál Fiume

Horvátország Szlovéniával együtt az egykori Jugoszlávia hat tagköztársaságának gazdaságilag legjobban fejlett régiói közé tartozott. Az 1980-as évek végén becslések szerint Jugoszlávia nemzeti össztermékének 25%-a innen származott.

1990-ben 500 állami vállalat ment csődbe, 1991-ben a termelés az előző évihez képest 12% csökkenést mutatott. A Délszláv háború kitörésekor, 1991 júniusában kezdődött a horvát gazdaság eredményeinek csökkenése. Az államadósság 3662 millió USD volt 1995-ben – az egykori Jugoszlávia adóssága nélkül. Az inflációs ráta 3,5%-ot ért el (1996). A balkáni háború által okozott anyagi kár Horvátországban becslések szerint meghaladta a 20 milliárd USD összeget.

2015 elején egy újabb válság elé tekintett az ország. A márciusi hitelfelvétel után az államháztartás hiánya a GDP 90%-a fölé ugrott. A 4 millió lakos közül csak 1,3 milliónak volt munkája. 2016 végére a munkanélküliség 10,9%-ra csökkent. 2019 júniusára ez az érték tovább csökkent 7,2%-ra. A dolgozók aránya az egyes gazdasági szektorokban: 1,9% mezőgazdaság, 27,3% ipar, 70,8% szolgáltatás. (2017)

A (GDP) bruttó hazai termék (2018) 60,68 milliárd USD, ebből szolgáltatás 70,1%, ipar 26,2%, mezőgazdaság 3,7%. Továbbá a horvát gazdaság 2,6%-os növekedést mutatott 2017-hez képest. Az egy főre eső GDP 14 815 USD (2018).

2018-ban a GDP 26 221 USD/fő (PPP)

2020 júliusában Horvátország csatlakozott az európai árfolyam-mechanizmushoz, így megnyílt a lehetőség, hogy két éven belül bevezetheti az eurót. A horvát parlament 2022. május 13-án elfogadta az euró bevezetéséről szóló törvényt. Az Európai Unió Tanácsának júliusi döntése után, 2023. január 1-től az ország hivatalosan bevezette az eurót.

Gazdasági ágazatok

Jelenleg a gazdaság vezető ágazata a szolgáltatás, s ezen belül is az idegenforgalom és a közlekedés (szállítmányozás).

Mezőgazdaság

A területnek közel kétharmad részét hasznosítja a mezőgazdaság. Mindenekelőtt a Száva-Dráva-köze áll intenzív hasznosítás alatt. Legfontosabb terményei: cukorrépa, burgonya, búza, kukorica. Ahol a klíma megengedi, lehetőség nyílik a bortermelésre és a gyümölcstermesztésre is, leginkább az Isztriai-félszigeten. A déli parti területeken megterem a dohány és a citrusfélék. A legkeresettebb horvát mezőgazdasági termékek a bor, az olívaolaj és a levendula. Az állattenyésztésben főleg a szarvasmarha, a birka és a sertés tenyésztésére koncentrálnak. Az adriai parthoz közeli vizek mentén meghatározó bevételi forrást jelent a halászat.

Ipar

Horvátország területe ásványkincsekben nem szűkölködik. A háború kitörése előtt, 1991-ben a legnagyobb munkaadó-szektor volt a bányászat. Fontos ásványkincsei: kőolaj, földgáz, feketekőszén, barnakőszén, bauxit, rézérc, kaolin. Néhány helyen előfordul a kalcium, a cink és a , így grafitot és gipszet is előállítanak. Fiume a kereskedelem és a hajógyártás mellett az Adria-kőolajvezetéknek köszönhetően egyben a kőolaj-finomítás egyik központja is. (A többi Sziszek és Zágráb.) A legnagyobb horvát kőolajipari cég az INA. Legfontosabb üzemei a kőolajfinomítók, a vas- és acélgyárak, a hajógyárak, és a vegyipari üzemek. Fontos termékei az élelmiszeripari termékek, gépek, cement, beton, fémáruk és textilipari termékei. A bányászat néhány éve hanyatlásnak indult. Az ipari üzemek közül 1991 után a háborúban sok megsemmisült vagy károkat szenvedett és a helyreállítás jelentős anyagi ráfordítást igényel, így ez néhány területen még hátravan.

Turizmus

Az 1980-as években a jugoszláviai horvát tagköztársaság adta az ország idegenforgalmi bevételének 80%-át. Ez a Délszláv háború idején súlyos veszteségeket szenvedett, de a hosszú adriai tengerpart idővel visszanyerte vonzerejét. Azóta ez a legfontosabb nemzetgazdasági ágazat: 2015-ben a GDP 24,7%-át, a (közvetlen és közvetett) foglalkoztatás 23%-át adta a turizmus. Az idegenforgalom erősen szezonális: a külföldiek 75%-a a júniustól szeptemberig tartó négy hónapos főszezonban érkezik az országba.

Az ország idegenforgalmi területei a következők: Isztria, Kvarner-öböl, Dalmácia (Zárai régió, Šibeniki régió, Spliti régió, Dubrovniki régió), Közép-Horvátország, Zágráb, Szlavónia és a Drávaszög.

Az Isztria turisztikai szempontból az ország legfejlettebb régiója, legfontosabb centrumai a félsziget nyugati partján fekszenek. Tizenegy jachtkikötő üzemel rajta. Az Adria legnagyobb félszigete, partjának hossza 445 km.

Dalmácia tengerparti sávjában 2001-től rekordmértékűvé vált az idegenforgalom. Minden évben több mint 10 millió turista látogatja. A legtöbben Németországból, Szlovéniából, Ausztriából és Csehországból érkeznek és átlagosan 4,9 napot töltenek el Horvátországban.

Külkereskedelem

Az 1990-es évek közepétől áruexportja jelentősen nőtt, 2017-ben 16,45 milliárd USD, az importé 22,34 milliárd USD.

Fő termékek:

Vezető külkereskedelmi partnerei 2017-ben :

Adórendszer

Közlekedés

Autópálya Zágráb és Split között, háttérben a Sveti Rok alagúttal

Közút

Kedvező közlekedésföldrajzi helyzete révén hatalmas tranzitforgalmat bonyolít le. 2011-ben a közúthálózat hossza 29 410 km.

A horvát közlekedési szabályok hasonlítanak a magyaréhoz. Jobbra tartás van, a sebességhatárok is megegyeznek a magyaréval.

Vasút

Horvátország vasúthálózata normál nyomtávolságú, 2722 km hosszúságú, melyből 980 km villamosított. Nemzeti vasúttársasága a Hrvatske željeznice.

Vízi közlekedés

Legfőbb kikötői :

Egyéb, jelentős kikötők: Omišalj, Ploče, Šibenik, Dubrovnik, Dugi Rat, Póla, Zára.

Légi közlekedés

Legfontosabb reptere a Zágráb-Franjo Tuđman repülőtér. Egyéb, nemzetközi forgalmú repterek: Split, Dubrovnik, Zadar, Pula, Rijeka (Krk szigetén), Osijek, Bol és Mali Lošinj.

Média

Rádió-televízió

A Hrvatska radiotelevizija logója

A horvát állami televízió és rádiószolgáltató a Hrvatska radiotelevizija (HRT). A televíziót és rádiót műholdról is foghatjuk. Az ország állami rádióállomásaira (amik jórészt Magyarországon is foghatók) jellemző, hogy színvonaluk az EU-ban megszokotthoz képest rendkívül alacsony, műsorstruktúrájuk elavult, ezzel együtt hallgatottságuk is - a vételkörzetet figyelembe véve, meglehetősen kicsi, ez főleg a kereskedelmi rádiók megjelenésével szinte nullára csökkent. Megújításukra voltak különböző kísérletek, mégsem valósultak meg. Egyéb rádiók: Otvoreni radio (ez az országosan leghallgatottabb), Narodni radio (2022-től bravo!, korábban csak horvát zenét játszott, a névváltással azonban nemzetközivé vált).

2004 óta az RTL Csoport is jelen van az országban, az RTL Televizija, az RTL II. és még néhány másik csatorna üzemeltetői. A másik népszerű magántelevízió a Nova TV. Ezenfelül még több helyi televízió is van: Z1, OTV, NeT.

Filmstúdiója a Jadran Film, amely a második világháború óta készíti a filmeket.

Hívójel prefix 9A
ITU zóna 28
CQ zóna 15

Újságok

Napilapok: 24 sata, Jutarnji list, Novi list, Slobodna Dalmacija, Večernji list, Vjesnik. Hetilapok: Feral Tribune, Fokus, Glas Koncila, Globus, Hrvatski list, Hrvatsko slovo, Imperijal, Nacional.

Emberi jogok

Az emberi jogokat a horvát alkotmány 14-től a 69-ig paragrafusig tartó szakasza határozza meg. Az országban számos civil szervezet működik, továbbá a kormánynak is van egy külön emberi jogi hivatala és külön ombudsmanok alakultak az emberi jogok, a nemek közötti egyenlőség, a gyerekek és a fogyatékkal élők érdekeinek biztosítására. A Tuđman-korszakban Horvátország megítélése az emberi jogok tekintetében kedvezőtlenebb volt, mint napjainkban: 1991-től 1999-ig a Freedom House csak részben szabad országok között tartotta számon Horvátországot.

A Freedom Speech szerint az Európai Unióban Horvátországban a leggyakoribb, hogy újságírókat rágalmazási perek formájában akarnak elhallgattatni. Ritkán előfordul erőszakos fellépés is újságírókkal és riporterekkel szemben.

Az európai migrációs válság kapcsán is több bírálat érte a horvát hatóságokat az érkezőkkel szembeni bánásmód miatt. Ugyancsak bírálatok érték az országot a romákat érő diszkrimináció és fizikai erőszak miatt. Nem ritka a cigányok megkülönböztetése lakhatás, munkavállalás és egészségügyi ellátás terén. Egy 2013-as kutatás szerint az ország lakosságának mintegy 44%-a előítéletes a cigányokkal szemben.

Kultúra

Világörökség

Oktatási rendszer

Horvátországban a gyermekek 8 éves kortól iskolakötelesek. Az országban 61 felsőfokú intézmény van, a legismertebbek:

Egyetem neve alapítási év hallgatók száma (fő)
Zágrábi Egyetem 1669 52 600
Rijekai Egyetem 1973 16 450
Spliti Egyetem 1974 24 000
Josip Juraj Strossmayer Egyetem 1975 7500
Zadari Egyetem 2003 5000
Dubrovniki Egyetem 2003 2600

Turizmus, látnivalók

Dubrovnik óvárosa

Sport

A zágrábi Aréna Gradski stadion u Poljudu, Split stadionja

Két sportágban nagyon kiemelkedő Horvátország: kézilabda és síelés. A férfi kézilabdások olimpiai bajnokok, illetve Janica Kostelić síelőnő is olimpiai, illetve világbajnok. Jók még vízilabdában, illetve futballban is.

Híres sportolók még: Blanka Vlašič, Dražen Petrović, Krešimir Ćosić, Mirko Filipović, Goran Ivanišević, Davor Šuker, Zvonimir Boban, Robert Jarni, Dado Pršo, Eduardo da Silva, Niko Kranjčar, Ivano Balić, Mirza Džomba, Igor Vori, Ivan Ljubičić, Marin Čilić, Ivica Olić, Mladen Petrić, Luka Modrić, Mario Mandžukić, Toni Kukoč.

Olimpia

Az ország eddig hét aranyérmet nyert a játékok során. A nyári olimpián a kézilabda, a téli olimpián pedig az alpesisí a legeredményesebb sportág a horvát sportolók körében.

Labdarúgás

A horvát labdarúgó-válogatott eddigi legnagyobb eredménye a 2018-as labdarúgó-világbajnokságon elért ezüstérme, valamint 1998-ból és 2022-ből egy-egy bronzérem.

A 2008-as és 2016-os Európa Bajnokságon a nyolcad döntőig jutottak, ahol előbbiben Törökország, az utóbbiban pedig Portugália ütötte ki.

A leghíresebb focicsapataik a Dinamo Zagreb és a Hajduk Split.

Horvát első osztályú focicsapatok: Dinamo Zagreb, Hajduk Split, NK Rijeka, HNK Cibalia (Vinkovci), HNK Sibenik, NK Zadar, NK Inter Zapresic, NK Varteks Varazdin, NK Osijek, Slaven Belupo (Kapronca), NK Zagreb, Croatia Sesvete

Kosárlabda

A horvát férfi és női kosárlabda válogatott egyaránt kiemelkedően eredményes a világversenyeken. A férfiak 1992-ben ezüstérmesek lettek a Barcelónai olimpián ahol a NBA sztárokkal felálló Egyesült Államok győzte le. 1994-es VB-n bronzérmes, 1995-Eb-n pedig szintén bronzérmesek lettek. Leghíresebb kosárlabdázóik: Dražen Petrović, Dino Radja, Toni Kukoć. A hölgyek is rendszeres résztvevői az Európa Bajnokságoknak, illetve a 2012-es Londoni olimpiára is kijutottak ahol 10-ik helyezettek lettek.

Kézilabda

A horvát férfi kézilabda válogatott az egyik legsikeresebb nemzeti csapat a világon kézilabdában. Szinte minden világversenyen ott vannak, és eredményesek, egyedül a 2000-es Sydney olimpiáról maradtak le. Az 1996-os és 2004-es olimpián aranyérmesek lett, valamint a 2012-es Londoni olimpián bronzérmes lett. Legismertebb játékosaik, Ivano Balić, Domagoj Duvnjak, Igor Karačić, Luka Stepančić, Luka Cindrić. A hölgyek kevésbé sikeresek, de Európa Bajnokságok nagy részén ott vannak. Legnagyobb sikerük a 2020-as Eb-n megszerzett bronzérem.

Vízilabda

A horvát férfi vízilabda válogatott szintén sikeres a sportág világversenyein, a 2012-es londoni nyári olimpiai játékokon aranyérmes lett, az 1996-os és 2016-os nyári olimpiai játékokon pedig ezüstérmesek lettek. A 2022-es, hazai rendezésű Eb-n arany-, a 2024-es, szintén hazai rendezésű Eb-n ezüstérmesek lettek. A hölgyek kevésbé sikeresek.

Röplabda

A horvát női röplabda válogatott az 1995-es, 1997-es, 1999-es Eb-n ezüst érmet szerzett. Világbajnokságokon négyszer 1998-ban, 2010-ben, és 2014-ben és 2022-ben szerepelt. Olimpián 2000-ben voltak. A férfi válogatott egyszer volt világbajnokságon 2002-ben, Eb-n pedig ötször 2005-ben, 2007-ben, 2015-ben, 2021-ben és 2023-ban.

Jégkorong

Válogatott szinten nem sikeresek, de klub szinten igen. A Medveščak Zagreb 2013 és 2017 között rendszeres résztvevő volt a KHL-ben (Orosz jégkorong liga).

Ünnepek

Hivatalos ünnepnapok az országban:

Dátum Név Helyi név Megjegyzés
Január 1. Újév Nova Godina
Január 6. Vízkereszt Bogojavljenje, Sveta tri kralja
változó Húsvét és Húsvéthétfő Uskrs i uskrsni ponedjeljak
Május 1. Munka ünnepe Međunarodni praznik rada
60 nappal húsvét után Úrnapja Tijelovo
Június 22. Antifasiszta küzdelem napja Dan antifašističke borbe A horvát antifasiszta partizánok felkelése a német és az olasz megszálló erők ellen
Június 25. Az államiság napja Dan državnosti 1991 - függetlenség
Augusztus 5. A Hálaadás Napja és a horvát hősök napja Dan pobjede i domovinske zahvalnosti i Dan hrvatskih branitelja
Augusztus 15. Mária mennybevétele Velika Gospa Nagyboldogasszony
Október 8. Függetlenség Napja Dan neovisnosti
November 1. Mindenszentek Dan svih svetih
December 25. Karácsony Božić
December 26. Szent István ünnepe Prvi dan po Božiću, Sveti Stjepan, Štefanje, Stipanje Szent István, az első keresztény mártír ünnepe

Az ortodox egyház hívei január 7-én ünneplik a karácsonyt, ez fizetett ünnepnap.

Jegyzetek

  1. https://dzs.gov.hr/vijesti/objavljeni-konacni-rezultati-popisa-2021/1270
  2. Worldometers
  3. Worldometers 2022
  4. a b World Economic Outlook Database, October 2022 – Croatia. International Monetary Fund. (Hozzáférés: 2023. január 1.)
  5. http://hdr.undp.org/en/media/HDR_2009_EN_Complete.pdf
  6. Horvátország 2013-ban csatlakozik az Európai Unióhoz (magyar nyelven). Európai Unió, 2011. december
  7. Schengeni térség: A Tanács úgy határozott, hogy megszünteti a Horvátországgal közös határain az ellenőrzést. Európai Tanács, 2022. december 8. (Hozzáférés: 2023. január 1.)
  8. :: Vajdaság MA - délvidéki hírportál. . (Hozzáférés: 2009. február 14.)
  9. Európa regionális földrajza 2. Horvátország
  10. a b Országok lexikona A-Z, 2007
  11. Political Structure / Information / About Croatia / Government of the Republic Croatia - official web portal. web.archive.org, 2013. szeptember 5. . (Hozzáférés: 2022. július 17.)
  12. BTI 2022: Croatia (angol nyelven). BTI 2022. (Hozzáférés: 2022. július 1.)
  13. a b c d e f g h BTI 2022 Croatia Country Report (angol nyelven). BTI 2022. (Hozzáférés: 2022. július 25.)
  14. Pročitajte popis zemalja koje još NISU priznale Hrvatsku (horvát nyelven)
  15. rezultati
  16. a b https://www.worldometers.info/world-population/croatia-population/
  17. https://www.citypopulation.de/en/croatia/cities/
  18. Stanovništvo prema materinskom jeziku po gradovima/općinama, popis 2011, Popis stanovništva 2011.
  19. U RH živi 4,284.889 ljudi, što je za 152.571 manje nego u 2001.
  20. Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2017. július 6.)
  21. https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD?locations=HR
  22. https://hu.tradingeconomics.com/croatia/gdp-growth-annual
  23. https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.PP.CD?locations=HR&view=chart%2C
  24. a b https://countryeconomy.com/national-debt/croatia
  25. https://hu.tradingeconomics.com/croatia/inflation-cpi
  26. https://hu.tradingeconomics.com/croatia/employment-rate
  27. https://hu.tradingeconomics.com/croatia/unemployment-rate
  28. https://countryeconomy.com/national-minimum-wage/croatia
  29. https://hu.tradingeconomics.com/croatia/wage-growth
  30. a b c https://hu.tradingeconomics.com/croatia/indicators
  31. https://hu.tradingeconomics.com/croatia/sales-tax-rate
  32. Eurostat
  33. Horvát Statisztikai Hivatal
  34. riasztó a gazdasági helyzet 2015-ben
  35. http://www.origo.hu/gazdasag/20170104-a-harmadik-negyedevben-10-9-szazalekra-csokkent-a-munkanelkuliseg-horvatorszagban.html
  36. DRŽAVNI ZAVOD ZA STATISTIKU - REPUBLIKA HRVATSKA. www.dzs.hr. (Hozzáférés: 2019. augusztus 13.)
  37. Report for Selected Countries and Subjects. www.imf.org. (Hozzáférés: 2019. augusztus 13.)
  38. Két év múlva a bolgárok és a horvátok is euróval fizethetnek. index.hu. (Hozzáférés: 2020. július 15.)
  39. Horvátország 2023. január 1-jén csatlakozik az euróövezethez: a Tanács elfogadta az utolsó szükséges jogi aktusokat. Európai Tanács, 2022. július 12. (Hozzáférés: 2023. január 1.)
  40. Kántor Viola - Fiume: jugó nosztalgia, magyar kikötő, ipari romantika (Index.hu, 2020.02.15.)
  41. Jártál már a horvát tengerparton, vagy oda készülsz? – Erről tudnod kell!Portfolio.hu, 2017. július 30.
  42. Turistički prihod porast će prvi put nakon 2008.. tportal.hr. (Hozzáférés: 2019. augusztus 13.)
  43. Europe :: Croatia — The World Factbook - Central Intelligence Agency. www.cia.gov. . (Hozzáférés: 2019. augusztus 13.)
  44. CIA World Factbook
  45. CIA The World Factbook
  46. prometni propisi (horvát nyelven). os-kneza-branimira. .
  47. ZAKON O SIGURNOSTI PROMETA NA CESTAMA (horvát nyelven). .
  48. Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  49. Freedom House (2022): Country and Territory Ratings and Statuses, FIW 1973-2022
  50. CROATIA 2022 (Amnesty International)
  51. FREEDOM IN THE WORLD 2021 Croatia (Freedom House)
  52. Roma Suffer Racial Discrimination in Croatia, UN Says (Balkan Transitional Justice)

Források

További információk

File:Wiktionary-logo-hu.svg Nézd meg a Horvátország címszót a Wikiszótárban!