Tagadómedgyes

A mai világban a Tagadómedgyes olyan téma, amely nagy aktualitásra tett szert, és széleskörű érdeklődést váltott ki a társadalomban. Akár az emberek mindennapi életére gyakorolt ​​hatása, akár a szakmai területen való relevanciája, akár a technológiai fejlődésre gyakorolt ​​hatása miatt, a Tagadómedgyes visszatérő beszédtéma lett különböző területeken. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Tagadómedgyes legfontosabb szempontjait, és elemezzük a jelenlegi kontextusban való fontosságát. Ezenkívül megvizsgáljuk annak időbeli alakulását és lehetséges hatásait a jövőben.

Tagadómedgyes (Tăgădău)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeArad
KözségBél
Rangfalu
KözségközpontBél
Irányítószám317044
SIRUTA-kód9994
Népesség
Népesség489 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság9 (2011)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 30′ 32″, k. h. 22° 00′ 15″46.508948°N 22.004200°EKoordináták: é. sz. 46° 30′ 32″, k. h. 22° 00′ 15″46.508948°N 22.004200°E
Térkép

Tagadómedgyes (Tăgădău), település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.

Fekvése

Borosjenőtől északkeletre, A Béli-hegységhez tartozó Galaló-hegy alatt, a Tőz mellékvizei; a Hagymás és Medgyes összefolyása, fölött, Bél északkeleti szomszédjában, Benyefalva és Kománfalva közt fekvő település.

Története

Tagadómedgyes, Medgyes nevét 1489-ben említette először oklevél Meggyes néven. Meggyes Árpáddal együtt a Csákyak birtokai közé tartozott.

Nevét 1552-ben Meggyes, 1589-ben Thagado, 1599-ben Kysmeggies, Nagimemeggies, 1692-ben Tagado, Megyes, 1808-ban Megyes (Tagadó-), 1913-ban Tagadómedgyes-nek írták.

A 15. században a Csákyak birtokaként említették. Később a nagyváradi 1. sz. püspök birtoka lett, mely itt még a 20. század elején is birtokos volt.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Tagadó (román nyelven), a magyarok Tagadó-Megyesnek nevezik, Bihar vármegyében, hegyek közt, a váradi deák püspök béli uradalmában, 598 óhitű lakossal s anyatemplommal. Tagadó-Megyes, puszta, Bihar vármegyében, s ugyancsak a váradi deák püspök béli uradalmához tartozván, majorságilag kezeltetik. Van itt 455 óhitü lakos. Határa meglehetős, de laposabb részét a patak, mellyen 3 malom van, elönti. Közepén a pusztának van egy felséges forrás, mellynek vizét távolabbra is hordják.”

1910-ben 784 lakosából 691 román, 49 cigány, 43 magyar volt. Ebből 680 görögkeleti ortodox, 56 görögkatolikus, 32 római katolikus volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Béli járásához tartozott.

Nevezetességek

  • Görög keleti temploma 1791-ben épült.

Jegyzetek

  1. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro

Források