Barza (Bârsa) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Arad |
Község | Barza |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 317025 |
SIRUTA-kód | 10060 |
Népesség | |
Népesség | 797 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 7 (2011) |
Népsűrűség | 15,4 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 247 m |
Terület | 51,74 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 22′ 40″, k. h. 22° 04′ 21″46.377767, 22.07250346.377767°N 22.072503°EKoordináták: é. sz. 46° 22′ 40″, k. h. 22° 04′ 21″46.377767, 22.07250346.377767°N 22.072503°E | |
Barza weboldala | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Barza, 1910-ig Berza (románul: Bârsa) falu Romániában, Arad megyében.
Neve személynévi eredetű, amely vagy a román Bârsa, vagy a magyar Borza személynévi adatokkal áll kapcsolatban. Első okleveles említése 1489-ből származik, Berza alakban. A ma â-vel jelölt felső nyelvállású, illabiális centrális román beszédhang magyar átírására mind az a, mind az e használatban volt, a helységnévrendezés idején nevét magánhangzó-harmóniát teremtve próbálták magyarosabbá tenni.
Aradtól 76 kilométerre északkeletre, Borossebestől négy kilométerre északnyugatra, a Fehér-Körös bal partján fekszik.
A helyi hagyomány szerint 1750-ben alapította harmincöt, Havasalföldről érkezett család. Ez azonban nincs így, a település a 15. században keletkezett és már jóval 1750 előtt, valószínűleg kezdettől román lakosságú volt. 1746-ig Zaránd, attól kezdve Arad vármegyéhez tartozott. 1740 és 45 között költözött a Gunoiește nevű helyről a Dealul Crișului-ba, lakossága egyúttal a szomszéd falvakból érkező beköltözőkkel gyarapodott. 1746-ban 31 jobbágy, 1802-ben ötven zsellér, 81 nyolcad-, 43 negyed-, 14 3/8-ad, hét féltelkes és egy egésztelkes jobbágycsalád lakta. A kincstártól 1804-ben egy Leopold Kardetter nevű bécsi kereskedő vásárolta meg Álgyesttel és Vojvodénnyel együtt. Birtokán letelepedve fölvette az áldófalvi Álgyay nevet és juhkereskedésbe fogott. 1809–10-ben a falut mai helyén vonatta utcarendbe. 1823-ra épült fel a templom, 1826-ra az iskola. Álgyay közben belebukott a vállalkozásba, birtokát a cincár eredetű Takács György Tibor vásárolta meg. 1834-ben a falu határában elkészült a Malom-csatorna. 1853-ban a hatóságok elrendelték kerítések építését. 1863-ban szeszgyárat, majd Kádár József birtokán 1890-ben egy nagy téglagyárat építettek. Utóbbi tavasztól kora őszig kb. százötven munkást foglalkoztatott. 1960–65-ben tetőcserepet is gyártott, és ma is üzemel. 1944. szeptember 14. és 18. a falu határa a magyar és román csapatok közötti harcok színhelye volt.
Jelentős fazekasfalunak számított. 1900 körül hatvannál több fazekas készített benne vörös, mázatlan agyagedényeket. Az agyagot a falu határából, a Rovine dombról hozták.
Arad megye közigazgatása | ||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
Arad vármegye települései | |
---|---|
Arad | |
Aradi járás: Aradkövi · Fakert · Gyorok · Kürtös · Mácsa · Maroscsicsér · Mikelaka · Mondorlak · Öthalom · Szabadhely · Szentleányfalva · Újpanád · Zimándköz · Zimándújfalu · Zsigmondháza | |
Borosjenői járás: Áldófalva · Alsóbarakony · Apatelek · Apáti · Barza · Bokszeg · Borosjenő · Csermő · Csigérgyarmat · Csigérszőllős · Garba · Körösvajda · Marót · Monyoró · Repszeg · Sikula · Somoskeszi | |
Borossebesi járás: Alcsil · Alsószakács · Bajnokfalva · Báltfalva · Boncafalva · Borosberend · Borosrósa · Borossebes · Borosztok · Bozósd · Dancsfalva · Décse · Dézna · Déznaláz · Édeslak · Gósd · Háromalmás · Holdmézes · Honcér · Honctő · Ignafalva · Jószás · Jószáshely · Kertes · Keszend · Kisfeketefalu · Kisróna · Koroknya · Kőkaró · Körösbökény · Körösfényes · Köröskocsoba · Madarsák · Menyéd · Menyháza · Mikószalatna · Mosztafalva · Nádalmás · Pajzs · Parázs · Raj · Rékes · Solymosbucsa · Susányfalva · Szelezsény · Vészalja · Zarándpatak · Zombrád · Zöldes | |
Eleki járás: Almáskamarás · Elek · Gyulavarsánd · Medgyesbodzás · Medgyesegyháza · Nagykamarás · Nagypél · Ottlaka · Sikló · Szentmárton | |
Kisjenői járás: Ágya · Alsósimánd · Bélzerénd · Erdőhegy · Feketegyarmat · Felsősimánd · Kerülős · Kisjenő · Köröscsente · Nadab · Nagyzerind · Seprős · Simonyifalva · Szapáryliget · Székudvar · Szineke · Szinte · Talpas · Tőzmiske · Vadász · Zaránd | |
Magyarpécskai járás: Kispereg · Magyarpécska · Nagyiratos · Nagyvarjas · Németpereg · Óbodrog · Ópécska · Szemlak | |
Máriaradnai járás: Áldásos · Alsódombró · Alsóköves · Bátyafalva · Farkasháza · Felsőköves · Garassa · Gyulatő · Iltő · Kalodva · Kisbaja · Konop · Máriaradna · Marosborsa · Maroshollód · Maroskapronca · Marosmonyoró · Marospetres · Marosszalatna · Marosszeleste · Ménes · Milova · Óborsa · Odvas · Ópálos · Pernyefalva · Rósa · Soborsin · Solymosvár · Szarvaság · Temesd · Tok · Torjás · Tótvárad · Újpálos · Vám | |
Nagyhalmágyi járás: Ácsfalva · Ácsva · Bogyafalva · Bugyfalva · Csohosd · Csúcsmező · Fazekastarnó · Halmágycsúcs · Halmágygóros · Halmágymező · Hosszúsor · Irtásfalu · Keresztespatak · Kishalmágy · Kisles · Kismaglód · Körösdombró · Körösivánd · Martfalva · Mermesd · Nagyhalmágy · Ócsisor · Olcs · Páfrányos · Peleskefalva · Rosztócs · Sövényes · Szerb · Talács · Tiszafalva · Vidra · Vojkaháza · Zarándbánya | |
Tornovai járás: Almásegres · Alménes · Dezsőháza · Doroszlófalva · Dúd · Felménes · Feltót · Kávna · Köved · Kurtakér · Lugozó · Selénd · Székesaranyág · Tornova · Újárkos · Zarándhódos · Zarándnádas | |
Világosi járás: Erdőskerek · Galsa · Kovászi · Magyarád · Muszka · Ószentanna · Óvarsánd · Pankota · Újszentanna · Újvarsánd · Világos |