Szentmárton (Románia)
Napjainkban a Szentmárton (Románia) a világ számos embere számára nagyon fontos és érdekes téma lett. Akár a társadalomra, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, akár a tudományos területen betöltött fontossága miatt, a Szentmárton (Románia) emberek millióinak figyelmét ragadta meg. A Szentmárton (Románia) eredetétől jelenlegi fejlődéséig különböző területeken tanulmányozás és vita tárgya volt, és mindenféle véleményt és elemzést generált. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Szentmárton (Románia) különböző aspektusait és relevanciáját a jelenlegi kontextusban, annak érdekében, hogy megértsük hatását és jelentését a modern társadalomban.
| Szentmárton (Sânmartin) | |
 | |
| Római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Mácsa |
| Rang | falu |
| Községközpont | Mácsa |
| Irányítószám | 317211 |
| SIRUTA-kód | 11414 |
| Népesség | |
| Népesség | 1875 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 29 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 99 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 24′ 59″, k. h. 21° 20′ 53″46.416389°N 21.348056°EKoordináták: é. sz. 46° 24′ 59″, k. h. 21° 20′ 53″46.416389°N 21.348056°E | |
| Szentmárton weboldala | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szentmárton témájú médiaállományokat. | |
Szentmárton (Aradszentmárton, 1866-ig Németszentmárton, románul Sânmartin, németül Sanktmartin) falu Romániában, Arad megyében.
Fekvése
Aradtól 30 km-re északra, a magyar határ mellett fekszik.
Nevének eredete
Nevét középkori templomának védőszentjéről kapta. Első említése: Zenthmarthon (1374).
Története
A 16. században a világosi uradalom része, 1566-tól török uralom alatt állt, ekkor lakosai még magyarok voltak. A század végén pusztult el.
1742-ben Franz Dominik von Harruckern telepítette majna-frank nyelvjárást beszélő, az északnyugat-bajorországi Würzburg, Schweinfurt és Gerolzhofen környékéről való frank telepesekkel. Az első évtizedben Glogovácról, Újszentannáról, Gyuláról és Elekről is érkeztek német beköltözők.
A 18. század végén a Wenckheim család birtoka volt, lakói selyemhernyót tenyésztettek, káposztát termesztettek és szőlőt műveltek. II. Gróf Wenckheim József 1803-ban elhunyt, és ezután fia, Wenckheim József Antal volt Aradszentmárton ura.
1898-ban megalakult az Első Arad-Szent-Mártoni takarékpénztár, 1900-ban az Aradsanktmartiner Sparkassa.
1898-ban 4608 holdas határának 48%-a volt szántó, 35%-a legelő és 5%-a szőlő. Arad vármegye Eleki járásához tartozott.
A 20. század első felében, főként 1900 és 1914 között kb. 130 szentmártoni vándorolt ki Argentínába.
1944. október 21–22-én 314 lakosa menekült el Németországba. Az ezt követő szovjetunióbeli kényszermunkában 74-en haltak meg.
A második világháborút követően románokat telepítettek be.
Népessége
- 1855-ben 2173 lakosából 2049 volt római katolikus, 108 ortodox és 16 zsidó vallású.
- 1900-ban 2650 lakosából 2494 volt német, 67 cigány, 61 magyar és 32 román anyanyelvű; 2596 római katolikus, 18 ortodox, 17 zsidó és 15 görögkatolikus vallású.
- 2002-ben 2200 lakosából 1734 volt román, 311 cigány, 74 német és 61 magyar nemzetiségű; 1623 ortodox, 199 római katolikus, 168 pünkösdista, 82 baptista és 75 adventista vallású.
Látnivalók
- Római katolikus temploma 1754–1756-ban épült.
- Szikes legelők (jellegzetes fajok: sziksófű, sziki mézpázsit, Agropyrum elongatum).
Híres emberek
- 1807-ben meglátogatta I. Ferenc király.
Jegyzetek
Források
- https://www.wenckheim.hu/wenckheim_csalad.htm#wcs2
- Anton Karl – Anton Peter Petri: Heimatbuch der Gemeinde Sanktmartin im Arader Komitat. 1981
További információk
- A falu a "www.virtualarad.net" oldalon (románul)
Arad megye közigazgatása .png){kind=small} | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}