Trojás

A mai világban a Trojás olyan témává vált, amely rendkívül fontos és érdekes minden korosztály és szakterület számára. Megjelenése óta a Trojás felkeltette az egyének és a szakértők figyelmét, vitákat, kutatásokat és elemzéseket generált a különböző területeken jelentkező következményeiről és következményeiről. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Trojás-hez kapcsolódó legfontosabb szempontokat, az eredetétől a lehetséges jövőbeli előrejelzésekig. Elemezzük a társadalomra gyakorolt ​​hatását, a kultúrára gyakorolt ​​hatását és a tudományos életben betöltött jelentőségét azzal a céllal, hogy átfogó és naprakész látásmódot kínáljunk a ma oly jelentős témáról.

Trojás (Troaș)
A fatemplom
A fatemplom
Közigazgatás
Ország Románia
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeArad
KözségSoborsin
Rangfalu
KözségközpontSoborsin
Irányítószám317278
SIRUTA-kód11922
Népesség
Népesség156 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság– (2011)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 05′ 42″, k. h. 22° 17′ 53″46.094932°N 22.297917°EKoordináták: é. sz. 46° 05′ 42″, k. h. 22° 17′ 53″46.094932°N 22.297917°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Trojás témájú médiaállományokat.

Trojás, 1910 és 1918 között Torjás (románul: Troaș) falu Romániában, Arad megyében.

Fekvése

Lippától 63 km-re keletre, egy szép fekvésű völgyben található.

Története

A 18. században jött létre, román lakossággal. 1895-ben 6042 holdnyi erdeje a soborsini Nádasdy-uradalomhoz tartozott. Mészégető kemencéje évi 5000 tonna meszet termelt.

1917 júliusában Bartók Béla Egisto Tangóval, Prostasie és Cornel Givulescuval 18 dalt gyűjtött a falubeliektől.

Népessége

  • 1900-ban 880 lakosából 817 volt román, 38 magyar és 14 ruszin anyanyelvű; 816 ortodox, 24 római katolikus, 19 zsidó és 17 görögkatolikus vallású.
  • 2002-ben 206 román nemzetiségű lakosából 168 volt ortodox és 36 pünkösdista vallású.

Látnivalók

Jegyzetek

  1. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro

Források

  • Gaál Jenő: Aradvármegye és Arad szabad királyi város közgazdasági, közigazgatási és közművelődési állapotának leírása. Arad, 1898
  • Ioan T. Florea: Bartók Béla folklórgyűjtése Arad megyében. = Csende Béla (szerk.): A népdalkutató Bartók Béla Békés, Arad és Bihar megyékben. Békéscsaba, 1981