Simonyifalva

A mai világban a Simonyifalva olyan témává vált, amely az emberek széles körében nagyon fontos és érdekes. A Simonyifalva fontossága számos vitát és ellentmondó véleményt váltott ki, bizonyítva e téma összetettségét és fontosságát napjainkban. Az akadémiától és a tudománytól a népszerűségig a Simonyifalva minden korosztálytól és érdeklődési körtől függetlenül felkeltette a figyelmet. A digitális korszak és a globalizáció közepette a Simonyifalva központi tengelyként pozícionálta magát a kortárs kérdések megvitatásában, mély elemzéseket és reflexiókat generálva ezek társadalomra gyakorolt ​​hatásáról. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Simonyifalva különböző szempontjait és relevanciáját a mai világban.

Simonyifalva (Satu Nou)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeArad
KözségTőzmiske
Rangfalu
KözségközpontTőzmiske
Irányítószám317216
Körzethívószám+40 x40[1]
SIRUTA-kód11441
Népesség
Népesség784 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság753 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság94 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 37′ 22″, k. h. 21° 42′ 10″46.622681°N 21.702797°EKoordináták: é. sz. 46° 37′ 22″, k. h. 21° 42′ 10″46.622681°N 21.702797°E
Térkép

Simonyifalva (románul Satu Nou) falu Romániában, a Partiumban, Arad megyében.

Fekvése

Tőzmiskétől keletre, a Fekete-Körös bal partján, Vadász és Apáti közt fekvő település.

Nevének eredete

Nevét vitézvári báró Simonyi József (1777–1837) huszárezredesről (Simonyi óbester) kapta. 2004. augusztus 15-én emléktáblát avattak a falu névadója tiszteletére.

Története

Simonyifalvát Simonyi Lajos báró (1824–1894), Simonyi óbester fia, 1848-as huszártiszt, politikus alapította. Nevét 1888-ban, majd 1913-ban is Simonyifalva néven írták.

A település birtokosai Makai Ferenc, Héja Lukács és Tóth József voltak.

Lakói németek, szlovákok, magyarok és románok, kiket báró Simonyi Lajos telepített ide Békésről, Szentandrásról, Orosházáról, Szarvasról, Szentesről, Gyulavarsándról, Mezőberényből,Endrődről,Kunágotáról,

és Pest megyéből. Lakossága földműveléssel, ipari növények (dohány, cukorrépa, cirok) termesztésével foglalkozott. Háziipara a szövés-fonás volt.

A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Kisjenői járásához tartozott.

1910-ben 2484 lakosából 2276 magyar, 162 német, 30 román volt. Ebből 1801 római katolikus, 255 református, 231 evangélikus volt.

A 2002-es népszámláláskor 857 lakosa közül 783 fő (91,4%) magyar, 54 (6,3%) román, 15 (1,8%) német nemzetiségű és 5 fő (0,6%) cigány etnikumú volt.[3]

Híres emberek


Hivatkozások

  1. ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  2. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
  3. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között

Források