Borossebes (Sebiș) | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Arad |
Rang | város |
Községközpont | Sebiș |
Beosztott falvak | |
Polgármester | Petru Gheorghe Feieș (Keresztény-Liberális Mozgalom), 2012 |
Irányítószám | 315700 |
SIRUTA-kód | 9690 |
Népesség | |
Népesség | 4612 fő (2021. dec. 1.) +/- |
Magyar lakosság | 56 (1%, 2021) |
Község népessége | 5410 fő (2021. dec. 1.) |
Népsűrűség | 82,04 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 148 m |
Terület | 65,94 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Borossebes weboldala | |
![]() | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Borossebes (románul Sebiș vagy Șebiș) város Romániában, Arad megyében.
Borosjenőtől 22 km-re kelet–délkeletre, a Fehér-Körös jobb partján, a Sebes patak torkolatánál fekszik. Dombvidéki völgytalpi, sakktáblás település.
Nevét patakjáról kapta (sebes, 'gyors').
Első említése 1552-ből való. Már a 16. században és attól kezdve egészen 1876-ig mezőváros Zaránd, majd Arad vármegyében.
1566-ban a törökök fölégették, majd 1576-ban ismét katonák pusztították el. 1597-ben Báthory Zsigmond visszafoglalta, ezután a déznai várhoz tartozott.
A 18. század kezdetétől vasércet fejtettek ki környékén és dolgoztak föl hámoraiban és kohóiban. A század közepén Rajnald modenai herceg uradalmának központja volt. 1746-ban 32 magyar és 19 román család lakta. 1786-ban a Fehér-Körös középső szakaszának vásáros és kézműves központja, jelentős gyümölcs-, cserépedény- és fakereskedelemmel. A túlnyomóan románok lakta vidék közepén népes református és római katolikus magyar közösségek lakták. Református egyházát 1812-ben 376 lélekkel írták össze.
1806-tól az uradalom a gr. Königsegg-Rottenfels családé. 1828-ban 1042 lakosa volt. Ugyanekkor a gróf háromszáz holdon újratelepítette a török háborúk idején elpusztult szőlőit. A Pilis-hegyen (Vârful Pleș) ettől kezdve egészen a filoxérajárványig muskotály- és bakatorszőlő termett. 1840-ben a gróf a vízerő hajtotta hámorok számára, a településtől délkeletre, csatornát építtetett. 1847-ben az uradalmat Christian Waldstein-Wartenberg vásárolta meg, majd további vásárlások útján kibővítette a monyászai volt Névey-, a szelezsáni Török- és a ravnai Józsa-birtokkal. 1861-ben Jahn Vilmos 70 munkást foglalkoztató vasgyárat (hengerművet) létesített. A vasműben 1867-ben még 289, 1898-ra már csak 110 munkás dolgozott, és a századvégen évente 21 ezer mázsa nyersvasat és 7600 mázsa kereskedelmi vasat állított elő. 1881-ben épült meg az Arad–Körösvölgyi Vasút Borossebesig tartó vonalszakasza, mely Araddal kötötte össze a települést. A vonal később továbbépült Brádig. 1878-ban gyógyszertár nyílt benne.
1891-ben az egész uradalmat gr. Wenckheim Frigyes vette meg és nagyszabású iparfejlesztéshez látott. Kibővíttette a vasgyárat, egyben felszámolta a kisebb hámorokat. 1892-ben, Magyarországon negyedikként bevezették a villanyvilágítást. 1893-ban átadták a Borossebes–Monyásza keskeny vágányú vasútvonalat. Trachitbányájában naponta 50–70 m³ burkolókövet termeltek ki, amit Aradon és Szegeden használtak föl.
1893. szeptember 10-én, az őszi hadgyakorlatok alkalmával Ferenc József itt fogadta a Ioan Mețianu vezette ortodox és a Mihai Pavel vezette görögkatolikus román küldöttséget. Üdvözlő beszédeikre adott diplomatikus válaszában hangsúlyozta a nemzetiségek békés egymás mellett élésének fontosságát és az akkoriban lezajlott aradi és nagyváradi románellenes tüntetések kapcsán megkülönböztette a túlzó sovinizmust a valódi hazafiságtól. A budapesti képviselőházban október 5. és 10. között a Függetlenségi Párt és a Nemzeti Párt élesen támadta a királyi beszédet (a "borossebesi királyi válaszok" ügye).
1895-ben a 32 933 kataszteri holdas borossebesi Wenckheim-uradalom 83%-a erdőkből, 16%-a szántóból állt. A település három országos vásárt tartott és a Borossebesi járás székhelye volt. Az első világháború után tőle délkeletre egy, az addigi községgel megegyező nagyságú új településrész létesült, Satu Nou néven. 1968-ban kapott városi címet.
1900-ban 2252 lakosából 1072 volt magyar és 1025 román anyanyelvű, 1034 ortodox, 699 római katolikus, 345 református és 94 zsidó vallású. 43%-uk tudott írni–olvasni, a nem magyar anyanyelvűek 30%-a beszélt magyarul.
2002-ben 5343 lakosa volt, közülük 4840 román (90,55%), 281 cigány (5,25%) és 185 magyar (3,46%) nemzetiségű, 3719 ortodox, 750 pünkösdista, 597 baptista, 132 római katolikus és 95 református vallású.
Arad megye közigazgatása ![]() | ||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
Arad vármegye települései | |
---|---|
Arad | |
Aradi járás: Aradkövi · Fakert · Gyorok · Kürtös · Mácsa · Maroscsicsér · Mikelaka · Mondorlak · Öthalom · Szabadhely · Szentleányfalva · Újpanád · Zimándköz · Zimándújfalu · Zsigmondháza | |
Borosjenői járás: Áldófalva · Alsóbarakony · Apatelek · Apáti · Barza · Bokszeg · Borosjenő · Csermő · Csigérgyarmat · Csigérszőllős · Garba · Körösvajda · Marót · Monyoró · Repszeg · Sikula · Somoskeszi | |
Borossebesi járás: Alcsil · Alsószakács · Bajnokfalva · Báltfalva · Boncafalva · Borosberend · Borosrósa · Borossebes · Borosztok · Bozósd · Dancsfalva · Décse · Dézna · Déznaláz · Édeslak · Gósd · Háromalmás · Holdmézes · Honcér · Honctő · Ignafalva · Jószás · Jószáshely · Kertes · Keszend · Kisfeketefalu · Kisróna · Koroknya · Kőkaró · Körösbökény · Körösfényes · Köröskocsoba · Madarsák · Menyéd · Menyháza · Mikószalatna · Mosztafalva · Nádalmás · Pajzs · Parázs · Raj · Rékes · Solymosbucsa · Susányfalva · Szelezsény · Vészalja · Zarándpatak · Zombrád · Zöldes | |
Eleki járás: Almáskamarás · Elek · Gyulavarsánd · Medgyesbodzás · Medgyesegyháza · Nagykamarás · Nagypél · Ottlaka · Sikló · Szentmárton | |
Kisjenői járás: Ágya · Alsósimánd · Bélzerénd · Erdőhegy · Feketegyarmat · Felsősimánd · Kerülős · Kisjenő · Köröscsente · Nadab · Nagyzerind · Seprős · Simonyifalva · Szapáryliget · Székudvar · Szineke · Szinte · Talpas · Tőzmiske · Vadász · Zaránd | |
Magyarpécskai járás: Kispereg · Magyarpécska · Nagyiratos · Nagyvarjas · Németpereg · Óbodrog · Ópécska · Szemlak | |
Máriaradnai járás: Áldásos · Alsódombró · Alsóköves · Bátyafalva · Farkasháza · Felsőköves · Garassa · Gyulatő · Iltő · Kalodva · Kisbaja · Konop · Máriaradna · Marosborsa · Maroshollód · Maroskapronca · Marosmonyoró · Marospetres · Marosszalatna · Marosszeleste · Ménes · Milova · Óborsa · Odvas · Ópálos · Pernyefalva · Rósa · Soborsin · Solymosvár · Szarvaság · Temesd · Tok · Torjás · Tótvárad · Újpálos · Vám | |
Nagyhalmágyi járás: Ácsfalva · Ácsva · Bogyafalva · Bugyfalva · Csohosd · Csúcsmező · Fazekastarnó · Halmágycsúcs · Halmágygóros · Halmágymező · Hosszúsor · Irtásfalu · Keresztespatak · Kishalmágy · Kisles · Kismaglód · Körösdombró · Körösivánd · Martfalva · Mermesd · Nagyhalmágy · Ócsisor · Olcs · Páfrányos · Peleskefalva · Rosztócs · Sövényes · Szerb · Talács · Tiszafalva · Vidra · Vojkaháza · Zarándbánya | |
Tornovai járás: Almásegres · Alménes · Dezsőháza · Doroszlófalva · Dúd · Felménes · Feltót · Kávna · Köved · Kurtakér · Lugozó · Selénd · Székesaranyág · Tornova · Újárkos · Zarándhódos · Zarándnádas | |
Világosi járás: Erdőskerek · Galsa · Kovászi · Magyarád · Muszka · Ószentanna · Óvarsánd · Pankota · Újszentanna · Újvarsánd · Világos |